Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Iszonyatos hazugság, hogy piaci alapon zárták be a Népszabadságot

Ez a cikk több mint 7 éves.

Már azért is hülyeség a felvetés, mert a magyar politikai sajtó nagyon régóta nem él meg piaci alapon, pár olyan portált és újságot kivéve, mint például az Index. A Népszabadságot, mint szerte a világban, azért tartotta fenn a mostani és az előző kiadó is, mert fontosnak tűnt számára egy prémium politikai lap birtoklása. Még veszteséget termelve is. Igen, pontosan tudjuk, miért tartanak így lapokat ezek a kiadók: hogy a politikai és gazdasági céljaik érdekében használják azokat.

nepszab.jpg

Tüntetés 2016. október 8-án a Parlament előtt, fotó: B. Molnár Béla

De a Népszabadság esetében ebben a pillanatban számos okból nem áll meg a piaci alapon való megszüntetés teóriája:

  • Az elmúlt fél évben számos új, méghozzá neves újságírót szerződtetek;
  • Pár héttel ezelőtt zárult le a lap újradizájnolása, ami rengeteg pénzbe került;
  • Már zajlott az online portfólió újratervezése.

Ha tényleg fenntarthatatlan volt a veszteség, akkor a kiadó miért költött el ezekre egy rakat pénzt, és miből?

De nevetséges és cinikus az is, amit most a Mediaworks kér, hogy a szerkesztőség rakjon le néhány nap alatt egy üzleti tervet a hogyan továbbról. Elég elképzelhetetlennek tűnik, hogy úgy vezették eddig a lapot, hogy nem volt üzleti terve a kiadónak. Ha pedig volt, akkor miért nem azt írják át? És annak módosításai alapján bocsájtanak el esetleg dolgozókat (amit nyilván senkinek sem kívánok), hogy így is csökkentsék a veszteséget?

De az nem jó a cégnek, és bizonyára nem jó a lapnak, ha egyik napról a másikra, előzetes bejelentés nélkül leáll az újság, ez üzletileg teljesen indokolatlan. Ha az olvasók nem találják meg a tartalmat, nem jön meg az előfizetett példány, ha arra sem méltatták őket, hogy előzetes figyelmeztetést kapjanak a „felfüggesztésről”, miért maradnának elkötelezettek a lap mellett? Egy esetleges újraindulás után egyáltalán nem biztos, hogy ragaszkodnának az újsághoz. Ez pedig tovább növeli a veszteséget.

Nem utal piaci döntésre maga a lezárás módja sem. Ha tényleg racionalitás állt volna a bezárás mögött, azt nem így végezték volna. Az újságírókat megalázva, a tudtuk nélkül lezárva a lapot, lelőve a rendszert, majd utólag behívva a szerkesztőség vezetését magukhoz. Milyen gazdasági racionalitás magyarázhatja, hogy kb. a halántékukhoz tartott pisztollyal „tárgyaljanak” az újságot működtető dolgozókkal? Ez egyszerűen arra utal, tönkre akarták tenni a lapot.

Ne felejtsük el azt sem, hogy nem az egész Mediaworks áll le. Tehát még más lapokhoz is el tudták volna vinni az újságírókat. Vagy más munkát ajánlani nekik. Hiszen a további óriási portfólió (az ország második legnagyobb árbevételű médiacégéről beszélünk) megvan, és működik tovább.

És igen, pont ennek a vidéki lapoknak a léte utal rá, ki rendelhette meg ezt a mostani kivégzést. A Mediaworks a megyei lapokhoz nem nyúlt, és számos cikk, tömeges mennyiségű forrás állította az elmúlt hónapokban, hogy Habony Árpádék vásárolták be magukat a Mediaworksbe. Információnk szerint a Népszabadság tegnapi napjáról a Fidesz és a kormány legfelsőbb szintjén döntöttek, még hónapokkal korábban.

Az egyik cél például az is lehet, hogy míg a Népszabadsággal jogosan foglakozik a népharag, a megyei lapok átállítása csendben le tud zajlani.

De azért is felettébb nevetségesnek tűnik piaci alapon elemezni a szituációt, mert van története a Népszabadság és a Mediaworks elmúlt éveinek. És itt most nem arra gondolunk, hogy az MSZP mindenfajta biztosíték nélkül adta el tulajdonrészét a lapban (és a szárnyra kelt megmondásokkal ellentétben, maguk az újságírók is akarták anno a szocik kiszállását).

A Népszabadság ugyanis a Ringier tulajdonában volt, és amikor a magyar Ringier és az Axel Springer megpróbált összeolvadni 2011-ben, ezt a magyar Gazdasági Versenyhivatal megakadályozta. Majd 2014-ben jóváhagyta, úgy, hogy kivált a portfólióból a Nemzeti Sport, a Népszabadság, a Világgazdaság és a megyei lapok. Pont az, ami akkor kellett a Fidesznek. Persze a folyamat lassú volt, így a Világgazdaság helyett a Napi Gazdaságra csaptak le Habonyék még korábban – ugye az eredeti terv nem a Magyar Idők létrehozása volt, hanem egy gazdasági lap üzemeltetése, csak a G-nap után kellett átalakítani a Magyar Időket. És ugye azt nem kell elmagyarázni, mire kell az irányítás a megyei lapok felett. Orbán kedvenc lapja, a Nemzeti Sport is Fidesz irányítása alá kellett kerüljön, és feltehetőleg már akkor kivégzésre szánták a Népszabadságot!

Majd most nyáron a Mediaworks megvette a Pannon Lapok Társaságát, és így új megyei lapokhoz jutott.

Ha tényleg piaci folyamat állna a Népszabi beszántása mögött, miért vett volna a veszteség kezelése helyett óriási lapcsomagot, a Pannon Lapokat a Mediaworks?

Másfél év után – ennyi ideje van a Népszabadság a Mediaworks tulajdonában – bezárni egy ilyen patinás lapot, mindenfajta rekonszolidáció kísérlete nélkül, mennyire tűnik gazdaságilag racionális döntésnek?

A dupla csavar a sztoriban pedig az, hogy mind a megyei lapokra, mind a Népszabadságra volt vevő, aki továbbvitte volna a lapokat, a Fidesz érdekkörein kívül, de legalábbis nem közvetlen Fidesz-irányítás alatt – ők azonban nem vehették meg ezeket.

Tehát a „piaci szempontok” emlegetése teljességgel hazugság a Népszabadság bezárása kapcsán.

A normalitásnak azt a torzulását pedig, amely szerint rendben való dolog a mi adófizetői forintunkból lopott pénzből felvásárolni a politikai ellenfél lapját, hogy kicsináljuk, minden ép ésszel gondolkozó embernek el kellene utasítania. Két külön dolog, hogy valamit meg tud-e csinálni a Fidesz, és hogy ez tisztességes, normális-e. Sajnos ezt most meg tudta csinálni a Fidesz, de más politikai vélemények elhallgattatása, emberek munkahelyének, életének tönkretétele nem normális. Ezt jó, ha észben tartjuk, és nem dőlünk be a csábításnak, hogy a hatalom undorító lépéseit normálisként fogadjuk el.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.