Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hiába erőlködik Orbán, ma a bojkott és az érvénytelen nyert!

Ez a cikk több mint 5 éves.

Orbán Viktor ma kidobott a kukába többmilliónyi választópolgárt. Hiába volt érvénytelen a 2016-os kvótanépszavazás, hiába volt minden eddiginél több érvénytelen szavazat, a miniszterelnök úgy véli, hogy mivel az (érvénytelen) népszavazáson 92 százaléknyi nem szavazat érkezett be, ami 3,2 millió voksot jelent (ami a teljes magyar lakosság alig harmada), úgy értelmezi, hogy valójában a teljes magyar nép úgy táncol, ahogy ő fütyül.

14527432_1267005490017266_1855469556_n_1.jpg

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A miniszterelnök rendkívül gyenge beszédében igyekezett úgy tenni, mintha történelmi győzelem született volna. Történelmi, valóban. Csak nem úgy, ahogy azt Orbán megpróbálja eladni.

Hiába takarózik ugyanis most a 2003-as EU-népszavazási adataival a Fidesz, az igazság az, hogy Magyarország belefáradt a másfél éves gyűlöletkampányba. Kiemelkedően kevesen, alig több mint 42 százalék ment el szavazni. És még egy, történelmileg fontos adat (hogy ne fukarkodjunk mi sem a nagystílű jelzőkkel): soha ennyien nem szavaztak még érvénytelenül egy népszavazáson sem.

Ha egy kicsit mélyebben belemegyünk a dologba, kiderül, hogy a hagyományos ballib körzetekben szépen teljesítettek azok is, akik a bojkottra, és azok is, akik érvénytelen szavazásra buzdítottak. Salgótarjánban több mint 6,5 százalék szavazott érvénytelenül, miközben összesen 40 százalék ment el szavazni. Ez az arány Szegeden még beszédesebb: az érvénytelenül szavazók csaknem 10 százalékkal kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, miközben alig több mint 38 százalék járult urnákhoz. Kazincbarcikán 4,38 és 32,27 volt az érvénytelen, illetve az összes szavazatok aránya. Budapestnek összességében is nagyon elege volt a népszavazásból, de érdemes a kerületekbe is bemenni. Zugló (Karácsony Gergővel az élen) nagyon ráment az érvénytelen szavazásra, itt csaknem 12,5 százaléknyi érvénytelen szavazat jött össze, miközben a részvételi arány alig érte el a 37 százalékot. Az MSZP erős bástyájaként Angyalföld is inkább az érvénytelen voksokra fókuszált (15 százalékot is meghaladó arányban), miközben alig 32 százalék ment el egyáltalán ikszelni. Ha még egy kicsit beljebb megyünk a kerületbe, még izgalmasabb eredményekre bukkanunk: a Tátra utca környékén közel 27 százaléknyi volt az érvénytelen szavazatok aránya, de az 5. választókörletben még durvább, csaknem 28 százalék döntött az érvénytelen voks mellett, miközben összesen 32 százalék akart egyáltalán szavazni.

Kocsis Máté viszont óriási szégyenben maradt a Fideszen belül: a VIII. kerületet jóformán teljesen hidegen hagyta a kvótareferendum: 31,3 százalék szavazott, ebből is 12,3 százalék érvénytelenül. Ez azért tényleg durva eredmény.

De ha már itt tartunk, azért tartogatnak még meglepetéseket a hagyományosan fideszes körletek is. Lázár Jánosnak talán nincs oka túl nagy szégyenkezésre, bár a hódmezővásárhelyiek 8 százalékot meghaladó érvénytelen szavazati aránya talán elgondolkodtatja a Miniszterelnökség első emberét is. Alapvetően viszont Lázár jól mozgósított: az országos átlagot messzemenőkig túlszárnyaló 54 százalékos részvételi arány igazán példamutató teljesítmény. Kósa Lajos már nem lehet magára ilyen büszke. Igaz, ott alig 6 százalék szavazott érvénytelenül (ami csak most, a kvótanépszavazás egyéb számaihoz képest tűnik alacsonynak), viszont csak 43 százalék ment el egyáltalán szavazni. Győrben is alig valamivel volt jobb (45,6 százalék), de itt is több mint 6 százalék az érvénytelen voksolást választotta. Páva Zsoltnak sem volt könnyű helyzete az amúgy balra húzó Pécsen, 8 százalék fölött voltak az érvénytelen szavazatok, és alig 38 százalék mozdult ki vasárnap, hogy meglátogassa a kijelölt szavazófülkéjét. Kiemelkedő teljesítményről talán Felcsúton beszélhetünk: Mészáros Lőrinc stadionnal és kisvasúttal terhelt városában 64 százalék fölött volt a részvételi arány (bár itt is akadtak bőven, akik egy beszédes érvénytelen szavazattal fejezték ki a véleményüket. 

Ami pedig a Jobbikot illeti: az ő mozgósítóerejük sem volt jelentős ezen a népszavazáson. Ózdon, ami a szélsőjobb első nagy győzelme volt 2014-ben, alig 31 százalék voksolt, de Tiszavasvárit sem mozgatta meg a referendum, 38 százalék ugrott be a szavazófülkébe. Tapolcán Rig Lajos már jobban teljesített, ott 46 százalék fölött volt a részvételi arány, míg Ásotthalom a gyenge kezdés után feljött 47 százalék fölé. Ami jól látható viszont: a jobbikos városok komolyan vették a népszavazást, egyedül Tiszavasváriban volt 5 százalék fölött az érvénytelen szavazatok aránya, Ásotthalmon ez az opció alig 2,2 százalék fantáziáját mozgatta meg.

Vagyis jelenleg, amikor az eredmények összegzése még nagyban folyik, azt már biztosan kimondhatjuk: a Fidesz nagyot bukott a 2016-os kvótanépszavazással. Hiába küzdöttek a migránsok, a teljes Európai Unió ellen egyszerre, az ellenzék most bár kevésbé látványosan, de annál hatásosabban mozgósított a bojkottra, és az érvénytelen szavazásra is. Ami néhány napja még kusza, tétova állásfoglalásnak (sem) tűnt, az ma jelentős csapást mért a kormányra. A magyar választópolgárok soha ennyire sokan nem szavaztak még érvénytelenül, és igen, kevesebben mentek el erre a népszavazásra, mint az 1997-es, a 2003-as és a 2008-as népszavazásra. És bár a részvételi arányok lobogtatásával még magyarázkodhat a kormány, mutogatva az EU-népszavazásra, meg a 3,2 millió nem szavazatra (azért jó lesz majd látni a végeredményeket is egyszer), de az már biztos, hogy ekkora mértékű csapást, ennyire költséges, ilyen intenzív és ennyire agresszív kampány után valószínűleg rémálmaikban sem jósoltak volna maguknak.

Ami egyrészt pozitív dolog abból a szempontból, hogy úgy tűnik, a magyar lakosság közel sem olyan fogékony a gyűlöletre, az embertelenségre és az uszításra, ahogy azt kormánya szereti gondolni róla.

Abból a szempontból viszont egyáltalán nem lehetünk nyugodtak, hogy láthattuk, mi mindennel riogatta a Fidesz mindazokat, akik távol maradnak vagy érvénytelenül szavaznak ezen a referendumon. Ha csak belegondolunk, hány helyen ígérték a nyugdíjak csökkentését, a lakástámogatások megvonását, a segélyek elvételét, ha megszámoljuk, hány helyre akarták (az azóta lényegében visszavont kvóta alapján) betelepíteni a kevesebb mint 1300 migránst, hogy hány helyen ijesztgették a lakosságot a nők, asszonyok megerőszakolásával, a zsidók terrorizálásával és ki tudja még mivel, akkor nem lehetünk nyugodtak. Lázár János néhány napja már retorziókról beszélt, amennyiben nem a nemek győznek. Holnap október 3-a van. Reméljük, nem kell majd arra ébrednünk, hogy a gyűlöletkampányába belebukott kormány elkezd bosszút állni saját, véleményüket szabadon vállaló választópolgárain, hanem fel meri vállalni azt, hogy az út, amin el akarták indítani az országot, mégsem járható.

Ha ezek után a kormány valóban alkotmánymódosítást tervez (márpedig Orbán ma ezt ígérte) alig 3,2 millió ember szavazataira hivatkozva, az nem jelent mást, mint hogy a Fidesz végképp kiírja magát a demokratikus kormányok sorából. Egy (érvénytelen!) népszavazás eredményeit ilyen nyilvánvaló módon figyelmen kívül hagyni ugyanis egyértelmű üzenet: ez a kormány valójában már a saját választópolgáraira sincs tekintettel, hangjukat meghallani nem akarja. Vagy nem meri. Mert a mai népszavazás – kommunikáljon a következő napokban-hetekben bárhogy a Fidesz – egyértelmű, 60 százalék fölötti arányban azt állítja: nem kér a Fideszből, annak gyűlöletre épülő retorikájából, az Unióból kivezető (nem véletlen a folyamatos párhuzam az EU-csatlakozási népszavazással) politikájából. Pedig erre bizony figyelni kellene.

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.