Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Fenébe is, tényleg szavazni kell október másodikán!

Ez a cikk több mint 7 éves.

Október 2-án a határon túli magyar állampolgárok is szavazhatnak majd, és az egyes országokban a különféle társadalmi-politikai kontextusok a menekültekkel és a bevándorlással kapcsolatos vitát is más fénytörésbe állítják. A Kettős Mérce arra vállalkozott, hogy feltérképezze, milyen hatással van a kvótanépszavazás ezeknek a kisebbségi magyar közösségeknek az életére. Sorozatunk harmadik részében Kulcsár Árpád, erdélyi újságíró arra buzdítja az erdélyi magyarokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a népszavazáson és szavazzanak érvénytelenül, hogy megmutassák nem fognak „nemet mondani a szenvedőkre, a szegényekre, a béke vagy a jobb élet Európájába igyekvőkre.”

d_kos20160831006.jpg

(Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)

Kovács Péter (a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke – a szerk.) közölt egy cikket, amelyben nagyon sok a zavaros rész. Az október 2-i népszavazásról szól, és a szerző nagyon igyekszik magánemberi megszólalásnak álcázni az övét, ezért hangsúlyozza, hogy ő csak jól szórakozik a Kétfarkú Kutya Párt ellenkampányán. Másrészt, hogy aki erdélyi magyar, és bezzeg annak idején bizonyos előnyöket remélve egyetértett a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét létrehozó Fidesz-intézkedésben, az most ne merje már ugyanannak a Fidesznek a nemzetpolitikáját bírálni.

Természetesen nem lehet naivan azt gondolni, hogy a szerző az RMDSZ ügyvezető elnökeként éppen most, mintegy mellékesen nyilvánul meg ebben a kérdésben. Az RMDSZ régóta hangsúlyozza, hogy élnünk kell a szavazati jogunkkal, bár arra ugyan nem tud magyarázatot adni, hogy miért is kell élnünk vele, ha nem a mi országunk közügyeit, nem a határon túli közösségek jövőjét befolyásolja az eredmény.

Most túl azon, hogy a népszavazás eredménye az égvilágon semmit nem befolyásol,

csak nagyon sok közpénz megy át a van-ból a nincs-be, az RMDSZ ügybuzgalma, a Fidesz dehumanizációs kampányában való részvétele eleve visszatetsző volt. Mert mondhatják ugyan, hogy ők nem kérték, hogy nemmel szavazzanak az erdmagyarok, de tudjuk, hogy nekik sajna az elsődleges információs közeg a bevándorlási ügyről meg a népszavazásról a magyarországi közszolgálati televízió (bátran kijelenthető) propagandája. Így a szavazásra buzdítást elvégzik a helyi etnikai-politikai szervezetek, a magyar kormánnyal karöltve, a szavazás irányát meg félő, hogy megoldja majd a média. Emiatt gondolom, hogy az RMDSZ eleve csúnyán járt el. Nem csak az RMDSZ persze, hanem a többi romániai magyar párt is, de őket most ebben a kérdésben hagyjuk ki.

Támogasd a Kettős Mércét, hogy ne csak a kormányzati gyűlöletpropaganda jusson el az emberekhez, hogy a Mérce cikkei még több emberhez eljuthassanak a népszavazás kapcsán. Támogass minket 1000, 2000 vagy 5000 forinttal (ezekből az összegekből plusz 1000, 2500, vagy 7000 emberhez juthatunk el), és írd be a közlemény rovatba, hogy népszavazás; az így beérkező pénzeket a Népszavazással kapcsolatos cikkeinek, posztjaink Facebook-hirdetésére fogjuk fordítani.


támogatás bankkártyával

 Ha Paypalen vagy banki utalással támogatnál minket, ide kattints.

Kovács Péter azonban, ki tudja miért, nem azt mondja, amit eddig a pártja, hanem egyenesen azt, hogy nem hiteles (becsületes? szép?) dolog kihasználni az előnyöket, aztán lelkiismeret szerint szavazni.

Egyrészt ez annyira képtelen felvetés, hogy majdhogynem antidemokratikus atmoszférába csap át, mert nem más, mint az állampolgári jog mederbe terelése, oly módon, hogy a választópolgár zsarolva legyen: te egy szar alak vagy, ha lefölözted a hasznot, és most nem segítesz a pártnak, aki ezt lehetővé tette. A csúsztatásokat félretéve: a Fidesznek a külhoni magyarság régen „meghálálta” a kedvezményeket: kinek is a szavazatival lett meg legutóbb a kétharmad? Az arcunkba is vágta helyenként a „magyar baloldal”.

Mindezek ellenére azt tanácsolom, hogy szavazzatok!

Most nem azoktól kérem, akik eleve elmennének szavazni, hanem azoktól, akik a magyar belügyektől tartózkodva legutóbb otthon maradtak, és az eredmény az lett, hogy Erdély 90% körüli eredménnyel állt be a Fidesz mögé. A népszavazás nemcsak abszurditás, hanem egy olyan lehetőség is, amely során az erdélyi magyarság megmutathatja, legalább annyira humánus, mint a magyarországi.

Mert gondoljatok bele, milyen borzasztó lenne, ha az derülne ki, hogy arányaiban itt jóval nagyobb az ismeretlen emberekkel szembeni gyűlölet, mint amott túl. És ez az én személyes nagy félelmem, mert jöhetnek utána politikai elemzők, szépen bólogatva, hogy jó-jó, de ez nem tükrözi a reális képet, hogy eleve zömében csak a Fidesz-szavazók szavaztak, mert a statisztika konok egy dolog, és a magyarországi köz fejében megint egy homogén, Orbán-hű tömegnek fogunk látszani.

Én általában úgy vagyok a szavazással, hogy magánügynek tartom, most azonban tényleg komoly morális felelősség hárul ránk, és majdhogynem kötelesek vagyunk szavazni, és kötelesek vagyunk érvénytelenül, amennyiben nem akarunk bűnrészessé válni. Mert ne legyenek illúzióink, az, hogy a magyar kormány bűnöző, vad és barbár hordának állítja be a határain várakozó embereket, akik gyakran a háború torkából szöktek ki, az, hogy ezeket az embereket válogatás nélkül sorsukra hagyná, az humanitárius bűntett.

Most esélyünk van megmutatni, hogy ennél jobbak vagyunk, hogy a hely, ahol először adtak ki rendeletet a vallásszabadságról, amelyet a tolerancia, a békés egymás mellett élés, a multikulturalitás európai fellegvárának szeretünk, vagy szeretnénk elképzelni, nem fog nemet mondani a szenvedőkre, a szegényekre, a béke vagy a jobb élet Európájába igyekvőkre.Hogy nem fogja azt mondani: nem, ti nem érdemelhettek esélyt, mert mások vagytok.

Szavazni azonban nem csak morális kötelesség, hanem kényszer is egyben. A magyar kormány gyűlöletkeltő demagógiája nem igazán hagy más választást, különben magunk, a pápa és a remélhetőleg emberséggel és humánus megoldásokkal jobban felvértezett generációk előtt is lesüthetjük a szemünk.

Kulcsár Árpád
A szöveg eredetileg az erdélyi Transindex.ro portálon jelent meg.

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.