Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Új sorozat indul a Mércén: bemutatkozik a Habiszti!

Ez a cikk több mint 7 éves.

A romákat érintő kérdésekről szinte mindenkinek van valamiféle véleménye ma Magyarországon. Valaki mindig úgy gondolja, hogy jobban tudja, mint a másik. Megmondóemberek tömkelege hangoztatja, mi lenne az ideális megoldás a cigányokkal kapcsolatos kérdésekben, mi lenne a legjobb, legrosszabb a romáknak, vagy éppen, hogy mit kellene velük, nélkülük, ellenük tenni. Mindenkinek van véleménye a roma felzárkóztató programokról, az Országos Roma Önkormányzatról, szegregációról, kilakoltatásról, a roma gyilkosságokról, vagy éppen az aktuális roma „problémákról”.

Illusztráció: Halász Júlia

Ezek a vélemények körülöttünk keringenek, minden platformon megtalálhatóak, legyen az az utca, a közért, a szociális média, tv-műsorok, rádió, konferenciák vagy éppen a parlament. Sok esetben olyan közegben sorakoztatják fel e véleményeket és hoznak döntéseket, mint azon a női egyenjogúságot firtató konferencián, ahol csak férfiak vettek részt. Ezúttal romákról – romák nélkül. Máskor az adott szakpolitikai területen pozícióval bíró, ám kompetens vagy önálló véleménnyel nem rendelkező ’díszcigányok’ mondhatnák el azt, ami százezernyi roma ember ajkát hagyná el, de ők sajnos csendben maradnak.

A Kettős Mérce most induló sorozatában roma származású értelmiségi fiatalokként írunk majd romákat érintő ügyekről. Célunk, hogy hallassuk a hangunkat, reflektáljunk, véleményt nyilvánítsunk, kritikával éljünk és vitát indítsunk olyan kérdésekben, amelyek kihatással vannak a magyarországi romák mindennapjaira. Egy biztos, nekünk is van véleményünk és kell, hogy legyen beleszólásunk, mert mindez rólunk szól, és mi is szeretnénk szólni érte.

A sorozat címeként a habiszti kifejezést választottuk, amit leginkább romák körében lehet hallani, habár manapság egyre elterjedtebb. Egy olyan hazugságra utal, amikor valaki felnagyít, pozitívnak, vagy sikeresnek állít be olyan dolgokat, amelyek nem azok. Például mikor a kormány azt mondja, hogy  a romák biztosak lehetnek abban, hogy minden őket érintő politikai kérdésben kikérik a véleményüket, na az habiszti.  Az ilyen habisztiságokat fogjuk górcső alá venni.

Mindannyian a Romaversitas volt és jelenlegi diákjai vagyunk. Elöljáróban néhány szó arról, honnan jövünk, és mi a célunk a jövendő írásokkal.

A habiszti szerzői

Szakmaiság és személyes érintettség – Jakab László

Egy Csongrád megyei kistelepülés cigány telepén nőttem fel, egy oláh cigány közösségben. A Közép-európai Egyetemen végeztem Közigazgatás/Közpolitika (Public Policy) szakon 2015-ben. Általában, amikor ezzel a két állítással mutatkozom be, akkor vagy az egyiket, vagy a másikat nem hiszik el. Ez van, szkeptikus világban élünk. Jómagam is az vagyok, ezért hiszek az adatokkal alátámasztott tényközlésben. Az írásaimban azt a magyar közhelyet szeretném erősíteni, hogy a valóságban nem minden úgy van, ahogy a papíron le van írva.

Milyen lenne az élet „roma probléma/kérdés/stratégia” nélkül? – Suha Nikolett

Egy Borsod megyei kis faluban, sokgyerekes romungro családban nőttem fel, mindkét szülőm kétkezi munkás, az egyik nagyapám épp csak a nevét tudta leírni. És ezzel véget is ér a sztereotip jellemzők sora, én ugyanis a család első diplomásaként jogász lettem. Évekig emberi jogi témákkal foglalkoztam, az antidiszkriminációs jog a szívem csücske. Talán pont ezekből a tapasztalatokból kifolyólag állítom: a magyarországi cigányság átka az, hogy elkezdték „ügyként” kezelni. Írásaimmal az egyes demokratikus intézmények vélt és valós lehetőségeinek bemutatásán és az aktuális hírek boncolgatásán túl arra is szeretnék rávilágítani, hogy milyen lenne az élet roma kérdés/politika/ügy/stratégia/probléma nélkül. Milyen lenne, ha a roma szó mint jelző csak a nemzetiségi csoporthoz, kultúrához, történelemhez és a nyelvhez kötődne, és nem azokhoz a szociális, társadalmi és gazdasági problémákhoz, amelyekkel a jogállamunk kiépülése során váltak egy szerkezetté?

Nincs roma politika, csak bábok vannak! – Varga Attila

Első éves jogászhallgató vagyok. A szegregált oktatás okozta problémákból kimászva, 25 évesen sikerült bekerülnöm egyetemre. Ózdon születtem. Amikor a városban bezárták a kohászati üzemet, akkor az ellehetetlenülés miatt, a munka és a jobb megélhetés reményében ’97-ben mindenünktől megválva Budapestre költöztünk az egész családdal, kvázi belső migránsként.
Van, akit a „de te más vagy” és a „rajtad nem is látszik” mondatoktól ráz ki a hideg, én pedig szinte megfagyok a roma politika kifejezés hallatán. Nincs roma politika! Csak bábok vannak, akik hatalmat kaptak arra, hogy „roma politika” címszó alatt felmásszanak a roma emberek hátán, így hozzájárulva az ellehetetlenülésükhöz, az előítéletekhez és a sorozatos igazságtalanságokhoz.
Bízom benne, hogy sikerül írásainkkal kritikusan és mélyrehatóan feltárni azokat az ügyeket, amelyek közvetlen érik a Magyarországon élő romákat.

Tervezett témáink között szerepel a romákat érintő operatív programok elemzése, az országos roma önkormányzat működésének különféle aspektusai, a roma civil szervezetek életesélyei. A sorozat egyik kezdő darabja azt vizsgálja majd, milyen eséllyel pályázhatnak a CSOK programra roma családok, vagy számukra a családtámogatásnak ez az új formája, valódi esély helyett ezúttal is csak habiszti marad.

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.