Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Semmi gond nincs azzal, ha egy párt fizetésemeléssel kampányol

Ez a cikk több mint 8 éves.

Nem vagyok az MSZP nagy rajongója, sem Tóbiás Józsefé, stílusbeli problémáim nekem is akadnak a párt Fizetés 2015 nevű kampányával (meg hát nyilván a Medgyessy-korszak utáni MSZP-t nem lehet azzal vádolni, hogy a magyar fizetések növekedéséért dolgoztak volna), de baromi unalmas, hogy a jóval a magyar átlag fölött kereső újságírók kiröhögik az MSZP fizetésemelés-kampányát.

00248394.jpeg

Nyilván lehet vitatkozni azon, mennyire hiteles az MSZP, mennyire jól van felépítve ez a kampány, vagy kell-e, és milyen mértékben kell fizetést emelni, mi lesz ennek a hatása. De ez nem történik meg, hanem olyan színvonalon megy a nagybetűs OLTÁS, mint, hogy milyen hülyeség az állami szféra fizetésemeléséről beszélni, mert ez csak a munkavállalók 20%-át érinti (tényleg, kit érdekel 700 ezer ember? ), vagy hogy az MSZP elnöke azt mondja, hogy van erre pénz, tehát biztos arra gondol, hogy a Fidesz gazdaságpolitikája sikeres (esetleg éppen arra gondol, hogy a Fidesz kiadási oldalon elszórja az állami bevételeket). Meg ugye ott van az egész mögött húzódó meggyőződés, hogy aki fizetést akar emelni, az csak demagóg lehet.

Csakhogy a magyar valóságban van pár tény, amitől nehéz eltekinteni, és ami miatt a fizetések emelésének felvetése, mint kampányígéret, nem ördögtől való.

Tényleg alacsonyak a közszféra bérei. Az ápolók átlagosan nettó 96 ezer forint körül, a nem ápoló, nem orvos kiegészítő alkalmazottak pedig még kevesebbet keresnek az egészségügyben. A szociális szféra átlagbére szintén nem éri el a 100 ezer forintot. A legdurvább pedig  a közművelődési alkalmazottak helyzete, ezen a területen több mint 10 éve nem volt béremelés, és az átlagbér nettó 80 ezer forint körül van. Nem véletlenül került sor a tavaszi munkavállalói tüntetésekre. Ennyi pénzből nem lehet megélni, gyereket nevelni, iskolába járatni, nemhogy kikapcsolódni.

De tudjuk azt is, hogy a belső fogyasztás mértéke még mindig nem jött rendbe az egykulcsos adó bevezetése óta, és a pluszjövedelem a legalacsonyabb bérű emberek esetében megy fogyasztásra, ez pedig pörgeti a gazdaságot, adott esetben már egy ilyen faktor is munkahelyeket tud teremteni a magánszférában.

Látjuk azt is, hogy vannak olyan kiadások, amikből el lehet venni. Nyilván az MSZP által javasolt 1800 milliárdos bérnövelési keret elég húzósnak tűnik elsőre, de számolás nélkül, a továbbgyűrűző hatásokat meg nem nézve erre rámondani, hogy demagógia, hülyeség.

Azt is tudjuk, hogy a béremelésnek, a megélhetés javulásának van visszatartó hatása a kivándorlás és a pályaelhagyás szempontjából, márpedig ezek a szakmák pont az alacsony bérezés miatt mára mind-mind  hiányszakmák lettek Magyarországon. Ez sok esetben az ellátást is veszélyezteti.

De az MSZP javaslatán túl is lenne helye a béremelésnek. Ma Magyarországon az egyik legmagasabb a betöltetlen állások száma az EU-ban, a munkaerő elhúz külföldre, és a KKV-szektor növekedését, a multik behozatalát nagyban akadályozza a betanított, szakképzett munkaerő hiánya. Korábbi cikkünkben már leírtuk, ez miért probléma, hogyan csökkenti a termelékenységet, és hogyan rombolja a magyar állam versenyképességét.

Lehet demagógozni egy pártot, ha fizetésemelést ígér, csakhogy ma Magyarországon a fizetések alacsony volta a gazdaság növekedésének gátja, arról nem beszélve, hogy több százezer munkavállalót érint a dolgozói szegénység, akik napról-napra élnek.

Lehet kritizálni az MSZP javaslatát, de vitatkozni érdemes vele, és nem gunyorosan és cinikusan kinevetni, mert lehet, hogy a javaslat béna, de ma az alacsony fizetések az egyik legnagyobb problémát jelentik Magyarország számára.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét nektek írjuk, és fenntartásához a ti támogatásotokra számítunk! Ha szeretnél még több cikket olvasni a hazai munkavállalók helyzetéről, támogass minket!
Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.