Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Viszlát Árpi bácsi, a mosolygós demokrácia ment el veled

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.

Több éve lehetett tudni, hogy már nem marad sokáig köztünk, de mindenki azt akarta (hitem szerint a politikai árkoktól függetlenül), hogy örökké éljen. Mert már életében szimbólummá vált. Vele együtt elment a hit is a rendszerváltás utáni Magyarországban, egy szerethető demokráciában, amelynek szimbólumává lett.

gonczarpad.jpg

Nyilvánvalóan, mint politikus a döntései megkérdőjelezhetőek, és mint politikus ellene hihetetlen hazug rágalomkampányok futottak, de az ‘56-os életfogytiglanra ítéltnek, A Gyűrűk Ura fordítójának és a Magyar Köztársaság 1989 utáni első elnökének neve összeforrt a korszakkal. Összeforrt azzal a hittel, amivel az ország nekifutott a rendszerváltozásnak, azzal a képpel, ahogyan ki kéne néznie a magyar demokráciának, és azzal a hittel, hogy egyszer lesz ilyen.

Az embernek nagy történések kellenek, hogy elhiggye a valóságot. A Göncz Árpád fémjelezte korszak még korrupcióival és hibáival is a magyar demokrácia korszaka volt. Ami pedig azután jött, a Gyurcsány- és a második Orbán-kormánnyal, a hanyatlás ideje.

Addig volt jó, míg Árpi bácsi élt. Az egész lényéből sugárzott a szeretet és ezzel annak a demokráciának a szimbóluma lett, amit mindannyian szerettünk volna. Egy joviális, kedves öregember, akit tiszteletet érdemel, és akiről mindenki pontosan érti, miért szerethető, és aki végtelen szeretetet és bölcsességet sugároz magából. De akiben ott az elhivatottság, a szolgálat és az elvszerűség is.

Nevelőapám mesélte sokszor, hogy ‘90 után találkozott Árpi bácsival, és hogy milyen közvetlen és jófej volt, és hogy mennyire szerette a gyerekeket. Mindenkinek máshogy volt szerethető, de ő volt az utolsó magyar politikus, akit mindenki szeretett.

És most elment. A magyar borzalom közepén pedig valahogy a hit is vele száll, hogy a magyar demokrácia olyan lesz, mint ő: szerethető, szeretet adó, gondoskodó és mosolygós.

Viszlát Árpi bácsi, találkozunk a mennyei köztársaságban!

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét nektek írjuk, és fenntartásához a ti támogatásotokra számítunk! Ha szeretnél még több cikket olvasni a magyar demokrácia nagy alakjairól, támogass minket!