Miért nem érzékeljük, hogy osztálytársadalomban élünk?
Az életformák és életstílusok sokfélesége, az értékrendek különbségei nem jelentik azt, hogy az osztályhelyzetek eltűntek volna, sőt.
Az életformák és életstílusok sokfélesége, az értékrendek különbségei nem jelentik azt, hogy az osztályhelyzetek eltűntek volna, sőt.
Az a gazdasági stratégia, amely azt feltételezi, hogy a jelenlegi válság csupán valamiféle recesszió, eleve kudarcra van ítélve.
Milyen erős itthon az osztályszerkezet hatása? Megmutatkozik-e ez a társadalmi felemelkedés és a lecsúszás mintázataiban is? Nyitott vagy zárt társadalom a magyar?
Könyvrecenzió Thomas Piketty legújabb könyvéről, a Tőke és ideológiáról, melyben a gazdasági struktúrák mellett az ideológia igazoló szerepét is mélyrehatóbban vizsgálja.
A multik kegyeiért folytatott lefelé tartó adóverseny épp azoktól a területektől von el plusz forrásokat, amelyek egy huszonegyedik századi iparpolitikához elengedhetetlenek: a humántőke fejlesztésétől.
A neoliberalizmus előretörése nem egy spontán, öngerjesztő folyamat eredménye volt Kelet-Európában, hanem jelentős részben az EU ezirányú törekvéseinek eredménye.
A csökkenő népesség és társadalmaink öregedése is abba az irányba hat egész Európában, hogy egyre kevesebb ember tud gondoskodni egyre több gondozásra szoruló emberről. Ez az úgynevezett gondoskodási válság.
Nyakunkon a klímaválság, még sincs egységes politikai akarat a megfordítására. Ismertető a „Climate Leviathan” könyvről, amely rendszerkonform és antikapitalista alternatívákat is latba vet.
A politikai diskurzusokban, az állami és a munkahelyi kontrollon át a média szerepéig megfigyelhetjük a tőke hatalmának terjedését, és annak káros hatásait. Az egyenlőtlenségek és a kizsákmányolás jelenkori formáinak megértéséhez segít hozzá Marx osztályfogalma.
A mozgalmi infrastruktúra erősödésével a fogyatékosmozgalom nagyobb hatással tudott lenni a szakpolitikára, illetve hatékonyabban tudta befolyásolni a közvéleményt és a politikai szövetségesek viselkedését is.