Újratemették Missak és Mélinée Manouchiant, a náci megszállás elleni franciaországi küzdelem legjelesebbjeit. Ez meghatározó esemény akkor, amikor a szélsőjobboldal hatalomra kerülése ismét fenyegető eshetőség.
Az USA által támogatott antikommunista diktátor a tömeges tiltakozás nyomán kénytelen volt elmenekülni az országból.
A magyar emlékezetpolitika továbbra sem akar tudomást venni Ligeti Ernő tragédiájáról.
A bombayi kikötő matrózai által indított sztrájkból az egész országra átterjedő lázadás lett. A zendülés miatt elbocsátott matrózok közül India függetlenné válása után sem vettek vissza senkit.
Az 1944-es felkeléssel kapcsolatban ellentmondásos vélemények maradtak fenn. Hogyan lehetséges ez?
A madridi Munkásbizottságok szakszervezet irodáiba behatoló fasiszta gépfegyveresek kilenc baloldali ügyvédet lőttek le.
Ha élne, Lenin a saját „projektjének” újragondolásával kezdené – az új történelmi feltételeknek megfelelően. Tudná, hogy a szocializmus nem mögöttünk van, hanem előttünk.
A fekete és nem fekete munkások eltérő bére miatt indított munkabeszüntetést a kormány illegálisnak nyilvánította a sztrájkot, de a munkaerő háromnegyede még így is részt vett benne,
Százöt éve, 1919. január 11-én lett a Magyar Népköztársaság elnöke Károlyi Mihály. Miért érdemes erre és az 1918–1919-es közép-európai köztársasági pillanatra emlékezni?
A lawerence-i sztrájk a szocialista Rose Schneiderman egyik beszédében elhangzottakról kapta népszerű nevét: „A munkásnak kenyér kell – de rózsa is kell.”