A Vörös Hadsereg harca a román és a csehszlovák haderő ellen kétségtelenül az egyetlen kísérlet volt a háború vége és a békeszerződés aláírása között az antant területi rendelkezéseinek megváltoztatására.
A Szabad Október Fesztiválon beszélgettünk Csunderlik Péter történésszel a századeleji progresszív-baloldali ifjúsági mozgalomról.
Mi volt a Tanácsköztársaság, mit jelent a proletárforradalom, hogy tekintettek rá a különböző korszakokban, és hogy kéne visszatekintenünk erre a 133 napra 100 év elteltével?
Átadta-e a hatalmat Károlyi Mihály? Miért egyeztek meg a szociáldemokraták a kommunistákkal 1919. március 21-én?
A korban mindenki tudta, miről volt szó igazából: a nép ragadta magához a hatalmat. Ez volt megbocsáthatatlan.
Sajnálatos, hogy 1989 – bár számtalan aspektusában szép és reménykeltő – tévút volt, bohózatként azonban kár lenne még egyszer megpróbálkozni vele.
A mélyszegénység problémájával társaival együtt a kései Kádár-rendszert szembesítő szociológusra, a kor első valóban alulról szerveződő civil mozgalmának alapítójára és az SZDSZ országgyűlési képviselőjére az egykori kolléga, Havas Gábor szavaival emlékezünk.
Száz éve, a forradalmak kavargásában meghalt Ady. Aki nélkül nem lehetett volna forradalom.
Nem világos, hogy Adynak szüksége van-e a baloldalra, de az egészen biztos, hogy a magyar baloldal nemigen lehet meg Ady nélkül. Mert iszonyú a rabság a szabadulás hite nélkül.
Egy hónappal később a szociáldemokraták lapját, a Népszavát is megkísérelték megtámadni.
