Eredmények 99,98%-os feldolgozottságnál

52,26%
16,21%
9,90%
6,67%
6,42%
Szerzett mandátumot:
Fidesz: 13 (52,26%)
DK: 4 (16,21%)
Momentum: 2 (9,90%)
MSZP-P: 1 (6,67%)
Jobbik: 1 (6,42%)
Nem szerzett mandátumot:
Mi Hazánk: 3,32%
MKKP: 2,62%
LMP: 2,18%

Nem kell megismételni a történelemérettségit az Oktatási Hivatal szerint

Szerdán futótűzként terjedt a hír a sajtóban , hogy  a közösségi médián keresztül több érettségiző diákhoz is eljuthattak  az idei középszintű írásbeli történelemérettségi egyes esszékérdései.

Bár a hír, és az azt igazolni látszó  elsőre hamisnak tűnhetett, különböző médiumoknak diákok tucatjai erősítették meg, hogy az érettségi előtti napon találkoztak ezekkel az országszerte elterjedő információkkal. A szivárogtatás ténye még nem egyértelmű, de az ügyben feljelentést tett az Oktatási Hivatal.

Frissítés (22:08): Nem kell megismételni a történelem írásbeli érettségi vizsgát – áll az Oktatási Hivatal szerdán este kiadott közleményében.

„A megjelent híresztelésekkel ellentétben az Oktatási Hivatal nem íratja újra a történelem írásbeli érettségit. Az esszékérdések esetleges kiszivárogtatása ügyében az Oktatási Hivatal a rendőrségi feljelentést megtette, a tények feltárása a nyomozó hatóságok feladata” – közölte a hivatal az MTI-vel.

A kirobbanófélben lévő botrányról mi is megkérdeztünk pedagógusokat,még az Oktatási Hivatal közleményének megjelenése előtt: a Tanítanék Mozgalomból ismert Törley Katalin elmondása szerint teljesen értetlenül áll a történtek előtt. Mint mondta, az első gondolata a rémület volt, mert borzasztóan rossz lett volna, ha a diákoknak meg kellene ismételniük az érettségit. Törley Katalinnak egyébként végzős osztálya van, személyes tapasztalatai szerint bár a szerdai napon érezhetően elégedettebben és nyugodtabban jöttek ki diákjai, mint a sokak által túl hosszúnak nevezett magyar- vagy a túl nehéznek titulált matematika-feladatsorok (utóbbi miatt petíció is indult) megírása után, de ez szerinte aligha volt annak betudható, hogy többen látták volna előző este a témákat.

Diószegi Endre, az angyalföldi Ady Endre Gimnázium történelemtanára szerint  egy fontos aspektusa az esetnek, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a diákok legfeljebb az esszékérdések címeit láthatták előre. Ez abban segíthette őket ugyan, hogy a hozzájuk tartozó fogalmakat, évszámokat, eseményeket áttekintsék, de a történelemérettségin elviekben nem adható sok pont hasraütésszerűen, egy „pusztán” egy jól megírt esszére; ennél sokkal több szempontot kell figyelembe vennie a javító tanárnak: például a megadott forrásokra való reflektálást, a tér- és időbeli tájékozódást és egyéb, csak a konkrét feladatszöveg alapján értékelhető megoldásokat, amelyekről egyelőre úgy tudni, nem szivárogtak ki a címekkel együtt.

A pedagógus szerint bár manapság már nagyon szigorú rendszerben kerülnek oda végül a diákok elé az érettségi feladatsorok, onnantól kezdve, hogy a végül több alternatíva közül kiválasztott feladatsor elkerül a nyomdába, majd megérkezik az iskolai páncélszekrényekbe, elvileg sok személy láthatja a feladatlapokat fizikai valójukban, készíthet fotót, és élhet velük vissza.

Korábban az Index szedte össze, hogy 2005-ös matekérettségivel kapcsolatos botrány után hogyan szigorodtak a feladatlapok őrzésének körülményei:

  •  tételösszeállító bizottságok több egyenértékű feladatlapot állítanak össze, így ők elvileg nem tudhatják, melyik kerül majd a diákok elé az érettségi napján. Ezt egy külön bizottság sorsolja ki.
  • A feladatlapok kinyomtatására kiválasztott nyomdát fegyveres őrök végzik, a gyártási folyamatot végig kamerák kísérik.
  • A feladatlapokat tartalmazó csomagokat a kiszállítás előtt szigorúan őrzik. Ezek olyan, a banki szférában is alkalmazott biztonsági csomagolásban vannak, amelyek elszíneződnek, ha valaki fel akarja tépni őket.
  • A csomagok állapotáról az iskolákba való kiszállításkor is jegyzőkönyvet vesznek fel.

Abban mindkét általunk megkérdezett tanár egyetértett, hogy ha bebizonyosodik a szivárogtatás ténye, az ügy súlya és jelentősége felérhet a 2005-ös vagy akár az 1989-es érettségibotrányokhoz.

Ugyanakkor amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban kiszivárogtak az esszék témái, és egyes diákok előnyt élvezhettek másokkal szemben, sem Diószegi Endre, sem Törley Katalin nem látott igazságosabb megoldást az újraíratásnál –tekintve, hogy akár egy pont is rengeteget számíthat a továbbtanulás szempontjából –, bár ezt tartották volna a lehető legrosszabb eshetőségnek.

Mint ismert, 2005-ben a kétszintű érettségi rendszer bevezetésekor szivárgott ki a matekérettségi feladatsora a vizsga előtti este. A minisztérium akkor megsemmisítette az írásbeli eredményt, és akinek szüksége volt a továbbtanuláshoz az eredményre, annak újra le kellett tennie a középszintű vizsgát. 1989-ben pedig a matematikadolgozatokkal kapcsolatban döntött úgy végül a idő előtti kiszivárgás miatt a Glatz Ferenc vezette Művelődési Minisztérium, hogy nem értékelik a már megírt feladatlapokat, és az érettségi bizonyítványokba az év végi matematikajegy került.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
Olvass tovább!