Papp István A magyar kommunisták, 1918–1989 című munkája az első átfogó monográfia a magyar kommunisták történetéről.
Dunaújvárosban közel 3000 ember veszítette el a munkáját – a település olyan sorsra juthat, mint Ózd.
A francia forradalom alatt 1793-ban a hadsereg feltöltése miatt felkelés tört ki Vendée megyében. Miként vált a parasztfelkelés valódi polgárháborúvá?
Bini Adamczak vissza kívánja perelni a lehetőséget, hogy az 1917–1939 közötti időszak kommunista mozgalmárait méltó módon meggyászolhassuk. A „magára hagyott kommunista kísértetek” eltemetése azonban nem jelentheti a halottak teljes elfeledését. Sipos Balázs kritikus gyászról, melankóliáról és a visszajáró szellemekről ír a Gestern Morgen című könyv kapcsán.
A kelet-európai államok és Oroszország közti konfrontáció megértéséhez a huszadik század közepéig kell visszamennünk.
Semjén Zsolt meghirdette a keresztény-nemzeti munkásmozgalmat. Bárcsak lenne még Internacionálé, hogy erre válaszoljon!
Az általános sztrájk nyomán megalakult a rövid életű limericki szovjet, és a város irányítását a munkások vették át.
Az 1944-es józsefvárosi felkelés emlékezetének megítélését nem lehet a magyar antifasizmus történelmi megítélése nélkül megérteni. Gazdag Péter esszéjének második részét közöljük.
Hogyan kerekedett felül a kozmopolitizmus a baloldali nemzetköziség szolidaritásról alkotott vízióin és gyakorlatain? Zombory Máté történész és szociológus a kérdést az emlékezetpolitika felől válaszolja meg.
150 évvel ezelőtt, 1875. március 2-án született Jászi Oszkár, a magyarországi polgári radikalizmus alapító politikusa és társadalomtudósa. Mi az, ami nélküle elképzelhetetlen lenne a modern magyar államban?
