Baloldali, antikapitalista és radikális: Szerbiában a Szociáldemokrata Unió hamvaiból nemrég megalakult a Radikális Baloldal Pártja [Partija radikalne levice]. Interjú Jovo Bakićtyal.
Húsz éve, hogy a szerb nép megdöntötte Milošević, jugoszláv elnök uralmát, aki a 90-es évek délszláv konfliktusainak egyik központi alakja volt. Hogy értelmezzük a Milošević-féle rezsim illiberalizmusát és imperializmusát?
Az összes szakszervezeti és jogi lehetőséggel élni fog, és tüntetést is szervez a a szerkesztsőég érdekképvisletét is ellátó Függetlenség szakszervezet a tervezett elbocsátások miatt.
A szerb cég sem élelmet, sem bért nem ad pár hét után, ők pedig haza szeretnének menni.
A propagandagépezet monoton zúgása olyan lármát támaszt, hogy indokolt a félelem: a mégoly határozott egyenes bírálatok sem ejthetnek karcolást a rendszeren.
Egy rakás, kormánnyal kritikus szervezet és személy banki adatait kérte be elvileg a pénzmosás és a terrorizmus elleni harc jegyében.
Rendőrök és tüntetők is többször bántalmazták a sajtó munkatársait.
A tüntetőket a rendőrök erőszakkal kényszerítették meghátrálásra.
1995. július 11. és 22. közt legalább 8.300 bosnyák fiút és férfit öltek meg szerb katonák, a halálos áldozatok mellett 25-30 ezer nőt és gyermeket deportáltak, több ezren eltűntek.
Harmadik napja tartanak a tüntetések, egyesek szerint Milosevic óta nem volt ekkora a rendőri brutalitás, mint most.
