A 20. századi magyar történelem két, talán leginkább inspiráló eseménysorozatáról emlékszik meg a Szabad Október Fesztivál. Az 1956-os és az őszirózsás forradalom történetét szeretnénk feleleveníteni, újra élővé tenni.
Pár napja volt 100 éve, hogy Szabó Ervin meghalt. Emlékezetes nap volt: a magyar forradalom másik nagy embere, Ady Endre már haldoklott, nemsokára ő sem élhetett már, és az akkor még csak készülő forradalom – a háborús összeomlás teljében – összegyűlt Szabó Ervin ravatala körül. Sok üzemben tíz percre megállt a munka.
A ma 120 éve született Sinkó Ervin egy gyermekkori élményének tulajdonította, hogy „keresés nélkül adva lett” a helye „azok oldalán, akiket ütnek”. Hogy mielőtt akár csak hallott is volna Marxról, „tudta, hogy amit akarni kell, az egy világ, melyben nincs fönt és lent.”
„túl kevés jutott nekünk belőlük, ezekből a maszatos forradalmakból itt, hát ismerjük meg őket, tanuljunk belőlük, legyünk büszkék rájuk, patkánytársaim, véreim, proletárok, megalázottak és megszomorítottak, mert hát úgyis olyan kevés dolog van, amit meghagytak nekünk, amire valóban büszkék lehetünk.”
A Mérce nem lesz az új baloldal, nem leszünk párt, vagy mozgalom, de minden erőnkkel azon vagyunk, hogy segítsük egy tisztességes új baloldal létrejöttét. Ezért rendezzük meg immár harmadik éve a Szabad Október Fesztivált.
Szeretnénk, ha a 20. századi magyar baloldal arcképcsarnokát közösen tölthetnénk meg fényképes és írásos tartalommal, így várjuk a ti javaslataitokat a kiállítandó anyagokra.