A rendszerszintű diszkriminációról
Intézményes, rendszerszintű diszkrimináció a feketék ellen márpedig létezik. Az identitáspolitika és az osztálypolitika pedig összefüggenek.
Intézményes, rendszerszintű diszkrimináció a feketék ellen márpedig létezik. Az identitáspolitika és az osztálypolitika pedig összefüggenek.
A holokauszt és az egyéb genocídiumok, valamint az antiszemitizmus és a rasszizmus viszonyrendszerével kapcsolatos tudományos diskurzus sokszor összemosódik politikai diskurzusokkal.
A külvárosi életmód sokáig egyet jelentett az „amerikai álommal”, ami most mind a két elnökjelölt szerint veszélyben van, egészen más okokból.
Afölött, hogy ki és miként írja bármely, így az amerikai társadalom elemzését, óriási harcok folynak. Az európai értelmiség egy része e harcban egyfajta rosszul informált turista módjára viselkedik. Parászka Boróka interjúja Böröcz Józseffel júliusban hangzott el a Marosvásárhelyi Rádióban.
2015 nyarán rég nem látott szolidaritást tapasztalhattunk meg a magyar társadalomban a menekülteket támogató mozgalmaknak köszönhetően.
Tamás Gáspár Miklóssal a belgrádi NIN készített interjút, a szöveget magyarul először a vajdasági Autonómia közölte.
Buszokkal és vonatokkal hozzák vidékről az embereket, hogy a diktátort éltessék. Lukasenka rasszista szólamokkal hergeli „szimpatizánsait”.
Mivel a közéleti nyilvánosság buborékokká alakult át, az eltemetett rétegeket vizuálisan felszínre hozó helyek hatékonyabban vezethetnek ki az erőszaktól való félelemből, akárcsak a részvételből adódó szorongásból, mint a nyilvános beszéd.
A helyiek és jogi képviselőik bíznak abban, hogy a kormány tartja a szavát, és augusztusban legkésőbb rendezik a kártérítést.
A náci népirtással foglalkozó emlékezetpolitika a genocídiumot általában nem egy gyarmatosító háború részeként értelmezi. Pedig a Harmadik Birodalom és a 19. és kora 20. századi európai gyarmatosítás között mély összefüggés van.