Ha Putyin támadni akarna, nem szócsatát vívna a világ vezető diplomatáival
Bármilyen katonai beavatkozást is hagyott jóvá, az mindig meglepetésszerű akció volt.
Bármilyen katonai beavatkozást is hagyott jóvá, az mindig meglepetésszerű akció volt.
Hogyan alakult ki a mostani ukrajnai válsághelyzet, és hogyan lavíroznak a nagyhatalmak az érdekeik mentén?
Miközben a NATO és Oroszország között továbbra is fennáll a háborús konfrontáció lehetősége, a magyar államfő Moszkvában járt, hogy átbeszélje a kényes témákat.
A vita után a résztvevők közösen fogadják majd el az ENSZ BT-határozatát Ukrajna ügyében, amely várhatóan elítéli majd az orosz csapatösszevonásokat.
Putyin megígérte Macronnak, hogy tovább folytatja a tárgyalásokat a helyzet rendezése érdekében.
Az ellenzék eközben felszólítja Orbánt, hogy mondja le a február elsejére tervezett moszkvai látogatását.
12 magyar vár kimenekítésre Kazahsztánból, közülük 10-en a tüntetések epicentrumában, Almatiban ragadtak. A kazah belügyminisztériuma szerint eddig 44 halálos áldozata van a tüntetéseknek és 4400 embert tartóztattak le.
Joe Biden vasárnap éjjel beszélt telefonon Ukrajna elnökével, Volodimir Zelinszkijvel, akinek ígéretet tett az USA elnöke arról, hogy közbe fognak lépni, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát.
Miközben végeláthatatlanul nyúlik tovább a határkrízis, Lukasenka próbálja a lengyelekre kenni az egészet.
A lengyel határon kívül Ukrajnában is egyre súlyosabb a fegyveres feszültség, Putyin a NATO-t, a NATO-országok Putyint hibáztatják.