A mozgalmi infrastruktúra erősödésével a fogyatékosmozgalom nagyobb hatással tudott lenni a szakpolitikára, illetve hatékonyabban tudta befolyásolni a közvéleményt és a politikai szövetségesek viselkedését is.
Ungár Péter perrel nyerte el az Emmitől az ápolási díjak emelésének költségvetésre vonatkozó hatásvizsgálatát. Világossá vált: nem a pénz hiányzik, hanem a kormányzati akarat, hogy megbecsüljék az otthonápolókat.
A kórházi ágyak felszabadítása miatt rengeteg, folyamatos ápolásra szoruló beteg kellett elhagyja az intézményeket – az ő ápolásukat most családtagjaiknak, otthon kell megoldaniuk.
Még hivatalos statisztika sem készül az alzheimeresek számáról Magyarországon, így azt csak megsaccolni tudják a betegséggel foglalkozó szakemberek.
A levélben azt kérik a kormánytól, hogy a szociális ellátások fejlesztésével tegye lehetővé, hogy legyen szabadnapjuk azoknak is, akik otthonápolásra szoruló családtagjaikat gondozzák.
„Beteg gyerek nem születik minden családban, de idős ember minden családban van.”
Rétvári Bence érvelése szerint a gyermeküket otthon ápoló szülők azért kapnak magasabb ápolási díjat, mert ők évtizedekre kiesnek a munkából. De mi a helyzet az önellátásra képtelen szülőket, testvéreket vagy házastársakat otthon ápolókkal?
Vagy legalábbis nem árulja el, hány ilyen történt.
A költségvetés végleges formájában is 38 ezer, illetve 58 ezer forinttal számol a felnőttek utáni otthonápolás esetén
Ideje volt, ha már annyian jelezték, hogy probléma van vele.
