A mezőgazdasági dolgozókat a járvány első hullámában is nélkülözhetetlennek minősítették, alapvető jogaikat azonban sokszor semmibe veszik.
A munkavállalók joggal érzik úgy, az állam csak az értékesíthető munkaerőt látja bennük, nem az állampolgárt, akit meg kell védeni az olyan egyenlőtlen viszonyban, mint amilyen a munkáltató-munkavállaló kapcsolata.
A „pandémia” mellett a „home office” lehet a 2020 -as év legnépszerűbb kifejezése, ám a jelentésével a legtöbben nincsenek teljesen tisztában.
A kormány a járvány ürügyén tette lehetővé a kétéves munkaidőkeret önkényes elrendelését, majd aztán átmentette azt a későbbiekre is.
Hisz olyan rugalmas, hogy a munkás már így is hétrét görnyed.
Közel sincs minden rendben az egyre terjeszkedő busztársaság háza táján.
Míg kezdetben a megbetegedés réme sokkolta a társadalmat, addig mostanára már hasonló méreteket öltött a tartós munkanélküliségtől és a fizetésképtelenségtől való rettegés.
A tapasztalatokat megosztásával, az esetek szakszerű kiértékelésével ugyanis elkerülhető lenne a tragédia.
A mostani nehéz időt akár egy Munka törvénykönyvét érintő átfogó reform alaptételeinek kidolgozására, vagy egy paradigmaváltás lehetőségének meghatározására is felhasználhatjuk.
Akár 60 órát is dolgozhatnak egy héten a munkavállalók, ami a VDSZ elnöke szerint akár a munkabiztonságot is veszélyeztetheti.
