A Munka Törvénykönyvének január 1-től hatályos kisebb módosításai mellett egy fontos szakszervezeti követelés is révbe ért: az új szabályozás értelmében nehezebb lesz eltávolítani a szakszervezeti tisztségviselőket.
Egy dolog egy makrogazdasági mutató pozitív irányú elmozdulásának örülni, és más dolog hamis (kormány)propagandát előadni, ahogyan azt Pölöskeiné teszi.
Az egészségügyi dolgozók béremelése messze elmarad az orvosokétól, közölte szakszervezetük. Sokkal több túlórát kell vállalniuk ahhoz, hogy megélhessenek. Ha nem születik megegyezés újabb béremelésről, marad a munkabeszüntetés.
Egyszerű lenne a kémények és tűzhelyek karbantartása, mégsem segíti elő az államgépezet a szabályok betartását. Ez pedig minden évben újabb emberéleteket követel.
Lakást vagy albérletet ma már nehezebb találni, mint munkát. A Dunántúl, Budapest a legdrágábbak.
Nem a postást kell kárhoztatni, nem vele kell kiabálni a Magyar Posta karácsonyi menetrendszerű összeomlása miatt. Nem a postai dolgozók tehetnek róla, hogy szar a rendszer.
A nyugdíjas szövetkezetek intézményének köszönhetően akár 50-100 ezer nyugdíjas is visszatérhet a munkaerőpiacra. De miért a nyugdíjasokkal akarja a kormány csökkenteni a munkaerőhiányt azok után, hogy egy sor olyan rendeletet hoztak, amivel akadályozták a nyugdíjasok munkavállalását?
A tavalyi évhez képest feltűnően nőtt a feketén foglalkoztatott dolgozók száma. Mi okozhatta ezt a növekedést?
Szijjártó új munkahelyeket ígért Szentgotthárdon, ott viszont most Magyarországon új vívmányként nem állásra, hanem éppen kirúgásra lehet pályázni. Régi nyugati modell érkezett meg ezzel hozzánk a dolgozói jogok kikerülésére.
A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint a rezsicsökkentés, a közmunka és a devizaadósok kimentése megtette a hatását.