Rekord keveset költ a kormány egészségügyre a KSH adatsora szerint
A KSH legfrissebb, 2017-es adatsora szerint először esett az elmúlt évtizedekben 7 százalék alá az egészségügyre eső GDP-arányos költés.
A KSH legfrissebb, 2017-es adatsora szerint először esett az elmúlt évtizedekben 7 százalék alá az egészségügyre eső GDP-arányos költés.
Az állami egészségügyi ellátórendszerből tudatosan a magánszférába terelik a betegeket. Aki nem tud fizetni, egyre rosszabb eséllyel kapja majd meg a szükséges ellátást időben és megfelelő körülmények között.
Egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó egészségbiztosító ajánlatát közvetíti a Nemzeti Közművek lakossági ügyfelei felé, tudta meg a 24.hu.
Többek között a magánegészségügyet kritizálják.
Az igazság tehát az, hogy a lakosság költ sokat saját egészségére, mert az állam ezt nem teszi meg, majd mindezek után ennek ellenkezőjével próbál felvágni.
Az államtitkár szerint ez azért is fontos, mert a magánellátásért fizetők érdekeivel is ellentétes, ha kivizsgálásuk, kezelésük is közintézményekben történik.
Az új jogszabály-javaslat szerint az állam az elmaradt járulék behajtása helyett a kezelés díját szedné be azoktól, akiknek rendezetlen volt a biztosítási jogviszonyuk, amikor orvoshoz fordultak.
Ha valóban úgy erősödik tovább a magánszektor, hogy az állami rendszer rendbetétele elmarad, akkor azoknak, akik az állami rendszerben tudnak csak gyógyulni, nagy szükségük lesz arra, hogy elhiggyék: a kórházak helyzete rendben van.
Hisz a társadalmi egyenlőtlenségek miatt tud fennmaradni.
A kormány inkább a humán erőforrásokra ad pénzt, ugyanakkor az ellátórendszerbe (pl. műtők fenntartására, eszközök karbantartása) egy plusz forint többletpénzt sem fektet.