TGM: A kulturális helyzet
„Benne vagyunk a világban, de a világ nincs mindig bennünk, ám az mit sem változtat azon a tényen, hogy benne vagyunk.”
„Benne vagyunk a világban, de a világ nincs mindig bennünk, ám az mit sem változtat azon a tényen, hogy benne vagyunk.”
A szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója tudni szeretné, hogy pontosan mit vár el tőle az önkormányzat.
Ha egy kormányközeli vállalkozó megvenné az egyik piacvezető könyvterjesztőt, jöhet a cenzúra.
A Magyar Idők szerzőjének legújabb cikke a Petőfi Rádión kéri számon, hogy a „balliberális diktatúra” zenészeinek dalait játssza.
Mit jelenthet a kulturális felszabadítás egy olyan korban, amikor a tömegek meg vannak fosztva a saját helyzetükre, történetükre és cselekvési lehetőségeikre vonatkozó tudástól és képességektől?
Donald Trump kormánya a QAnon nevű titkos kommentelő rejtjeleivel manipulálhat, Orbán Viktornak és a magyaroknak marad Szakács Árpád és a Magyar Idők. A cél azonban mindkét esetben ugyanaz: megtartani a rajongói bázist, érdemi politikai tevékenység nélkül.
Mindent meg lehet hamisítani, mindent el lehet torzítani, mindent el lehet felejteni, corruptio optimi pessima.