Szerinte egy új bírósági rendszer kialakítása kapcsán biztosítani kell az alkotmányjogi felelősséget, ezt pedig csak egy interpellálható miniszter útján lehet megvalósítani.
A kormány működteti a közigazgatást és a kormány nevezi majd ki a bírókat, akik ennek a közigazgatásnak a döntéseit felülvizsgálják.
A tegnapi parlamenti és utcai tiltakozás, és a kormányzati, illetve rendőri válasz is a radikalizálódás képét mutatja 2018 végén Magyarországon. A kérdés továbbra is az, a kormánnyal elégedetlen emberek meg tudnak-e szerveződni.
Bár sípszó közepette, azonosító kártyák nélküli szavazással, de átnyomta a kormány a parlamenten a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt.
Szerdán dönt a parlament a közigazgatási bíróságokról szóló törvényről. A kormánypárti többség várhatóan elfogadja majd a jogszabályt, amely teljesen megváltoztatja az igazságszolgáltatást.
Teljes csöndben fogadja el a Fidesz a ciklus legfontosabb törvényét, amely végleg megszüntetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét, az egyetlen jogállami hatalmi ágat, amely még így vagy úgy független volt a kormánypárttól.
Noha a legnagyobb érdeklődésre értelemszerűen a Budapesten tartózkodó elítélt macedón exminiszterelnök ügye tartott számot, több más fontos kérdésről is beszélt Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
Pedig Trócsányi László szerint Magyarország jogtörténetének kiemelkedő eseménye zajlott ma az Országgyűlésben.
Orbán demokráciafelfogását „delegatívnak” nevezhetjük. Ennek hívei szerint, aki a választások győztese, a kormányzati hatalmat a közjó megvalósítására lényegében korlátlanul használhatja.
A bíróságok igazgatása bár nem biztosít közvetlen beleszólást a bírák döntéseibe, jelentősen meghatározza, hogy kik és hogyan ítélkezhetnek.
