Rideg az új hideg – Csakugyan ideológiai befolyásra törekszik Kína Budapesten?
A kínai modellről, az ideológiai buborékokról és a Fudan Egyetemről is beszéltek a Kína vonzásában? című vitaest szereplői.
A kínai modellről, az ideológiai buborékokról és a Fudan Egyetemről is beszéltek a Kína vonzásában? című vitaest szereplői.
Kína népesedéspolitikája mögött egykor és ma is gazdasági megfontolások állnak. Ez a politika valójában nem más, mint a munkaerő-kínálat államilag kikényszerített szabályozása… S ebben nem sokban különbözik a magyarországi népességpolitikától.
A kínai modell – amely egy ultrakapitalista, a hétköznapi élet immár minden szegletét a tőke logikájának alávető, digitális diktatúra, egyre vonzóbb a nyugati országok számára.
Az ellenzék nem kerülheti el, hogy koherens véleményt alkosson Kínáról, Orbán „antikommunizmusának” újabb és újabb „leleplezéséből” ugyanis nem lesz politika.
Kína repedező – vagy éppen sosem létezett – közép-európai befolyását figyelembe véve még látványosabb a magyar kormány kitartása Peking mellett, akár éppen a nyugati szövetségi rendszerrel szemben.
A kialakult helyzet gyökerei a brit gyarmati múltban és a mérhetetlen vagyoni egyenlőtlenségekben keresendőek.
A HSBC bank előbb eshet el Kína és a Nyugat küzdelmében, mint a könnygázzal bombázott hongkongi polgárok.
Felszólították a kormányt, hogy cselekedjen a rabszolgamunka megszüntetéséért.
Történtek előrelépések, de továbbra is vérszegények a világ nagy szennyezőinek az amerikai klímakonferencián tett vállalásai.
Kínában 1992 óta mérnek GDP-t. Azóta nem rögzítettek olyan magas GDP-növekedést az előző évihez képest, mint idén. A távol-keleti ország tehát egy kis kitérő után újra egyenesen afelé halad, hogy szuperhatalommá váljon.