Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A silány kép védelmében

A silány kép egy rongy vagy egy szakadás, egy AVI vagy egy JPEG, a megjelenések osztálytársadalmának lumpenproletárja.

Diego Rivera: Forradalom a festészetben (1929)

„Mindenekelőtt éjjel-nappal dolgoznom kellett azért, hogy őszintén munkásnak nevezhessem magam. Csak ezután formálhattam jogot arra, hogy munkám osztályom érdekeit szolgálja, mégpedig olyan örömmel és lelkesedéssel, ami csak akkor érhető el, ha az ember nem csak saját magáért, hanem valamennyi elvtársával együtt, a munkások tömegével megsokszorozódva küzd.” 125 éve született Diego Rivera.

John Berger: Művészet és tulajdon ma

A műalkotás ma már az ipari termelés által létrehozható, így megszűnt a szűkösségből fakadó értéke. Nincs rögzített és megfelelő állapota, amiben megőrizhető lenne: folyamatosan nyitva áll a változás és módosítás előtt. Elhasználódik, mint egy rongybaba.

Névtelen nők rózsaszínben. Betty Tompkins feminista munkái

Az egyetemes művészet évezredes hagyománya volt a nők kihasználása múzsaként, aktmodellként, de a rengeteg névtelen áldozat után mára a szexuális zaklatások nyilvánosságra kerülésével – és olyan művészeknek köszönhetően, mint Betty Tompkins – megnyílt a párbeszéd a témáról.

„Öld meg a stricid”

Az értelmiségi felelősségvállalás ócska lemez, emellett már elment a magyar szellem. A várost elárasztják a plakátok, közpénz folyik a vízelvezető csatornákba. A sikeres vállalkozó következő biznisze a politikai protesztművészet, amely szépen értékesül a műértők piacán.

Kell-e érdekvédelmi szervezet a fiatal képzőművészeknek?

Az egyik utolsó államtól és a piactól függetlenül működő képzőművészeti szervezetet – a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületet – a megszűnés veszélye fenyegeti. Bár nem történt nyílt bekebelezési kísérlet, a Stúdió anyagi gondokkal küzd, és nehezen tudja meghatározni a helyét a megváltozott politikai és gazdasági környezetben.