Szalai Erzsébet: A szeretet lehetőségei az újkapitalizmusban
Hogyan piacosítja az újkapitalizmus a szeretetgesztusainkat, és van-e lehetőségünk kilépni ezekből a körökből?
Hogyan piacosítja az újkapitalizmus a szeretetgesztusainkat, és van-e lehetőségünk kilépni ezekből a körökből?
Tanévnyitó tézisek azoknak, akik mostanában olyan marhára büszkék saját iskolázottságukra, és azoknak is, akik épp eléggé „iskolázatlanok” ahhoz, hogy értsék: a társadalomnak nem még több iskolázásra van szüksége, hanem az iskolának egy radikálisan másik társadalomra.
Mégis, milyen dolog a sajtóból megtudni egy kollektívának hogy a tulajdonosok bezárják a lapjukat?
Elméleti kicsiszoltság, hajlíthatatlanság, brilliáns stílus, kérlelhetetlen kritika – ezek jellemezték Robert Kurzot, a pontosan 10 éve elhunyt elméletírót, akinek az öröksége még sokáig fog gondolkodásra sarkallni bennünket.
A második világháború után egy ideig uralkodó antifasiszta beszédmód végül áldozatul esett az antikommunizmusnak és a szovjetellenességnek – amely Kelet-Európában a rendszerváltás, de különösen a gazdasági világválság után legalább annyira dominánssá vált, mint az 1950-es években a vulgáris antikapitalizmus és a nyugatellenesség.
Egy szíriai menedékkérő és egy globális menedzser ugyanúgy bevándorlónak számít, mégis drasztikusan más élményekkel rendelkeznek.
Jonathan Crary írása arról, hogy mit jelent a technológia a késő-kapitalizmusban
Az igazi demokrácia nem engedi meg a képviseletet. Nem képvisel.
Szalai Erzsébet igazi közönsége mindenkor a fiatalok, akikről még hihető, hogy továbbviszik elődeik munkáját és kutatói kérdéseit.
Az üzleti világot a nyereség reménye mozgatja. Joggal gondolhatnánk tehát, hogy a közgazdaság-tudomány megegyezésre jutott abban, hogy mi a profit. Nem így van.