A falvakban és Budapesten élők elsöprő nem „versenyképességre” és multik támogatására költene, hanem szociális kiadásokat, és adót emelnének. Az ellenzéki szavazók pedig alapjövedelmet is akarnak. Ez derült ki egy januárban készített felmérésből
Éppen ezért ő nem is akar ilyesmit. Mindezt pedig egy fideszes szervezésű nemzetközi konferencián árulta el, amit élőben is közvetített.
Finnország kísérleti jelleggel 2017-ben vezette be az általános alapjövedelmet, most felmérést készítettek az eddigi hatásokról.
A javaslat kedvezményezettjei azok lennének, akik nem tudják kifizetni a lakbéreiket a munkahely elvesztése, a munkaidő csökkentése vagy a gondoskodási feladatok ellátása miatt.
A „demokratikus ellenzék” mindent/mindenkit magába olvasztó vonzásában kell bátornak lennie a kiadóknak, szerkesztőknek, íróknak és olvasóknak annak érdekében, hogy valóban radikális, friss és inspiráló szempontok-gondolatok jelenjenek meg a baloldal szellemi életében a könyvkiadáson keresztül (is).
Harmadik éve munkaszüneti nap az ágazatban a szociális munka napja.
A magasabb presztízsű szakmák sztrájkja új jelenség: a nyugdíjreform Macronnak sem lesz könnyű falat.
Tényleg egy új, populista korszakba léptünk? Ha igen, mi magyarázza a populista pártok és politikusok újabb hullámának megjelenését? Talán a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk?
Ausztria a térség legjobb szociális ellátórendszerével működő állama, ahol a szociáldemokraták tényleg jóléti intézkedések hosszú sorozatára lehetnek büszkék. A munkásosztálybeli szavazók ma mégis a szélsőjobboldalt választják.
Az idei költségvetést a 2010-es zárszámadással összevetve mutatja be a Népszava, hogyan csökkentek a jóléti kiadások az elmúlt 9 évben.
