Csak láncainkat veszíthetjük, avagy lesz-e magyar baloldal?
Illúzió azt képzelni, hogy egy klasszikus szocdem programmal meg lehet szólítani az immár Tisza-párti tömegeket.
Illúzió azt képzelni, hogy egy klasszikus szocdem programmal meg lehet szólítani az immár Tisza-párti tömegeket.
A munka társadalmi tartalmának megszűnése az, ami erodálja, sőt felszámolásra ítéli a politika értelmét és funkcióját.
Hétfő reggel több autóval lezárta a Coca-Cola dunaharaszti gyárának bejáratát a Mi Hazánk mozgalom, hogy ezzel tiltakozzon a cég szivárványszínű plakátjai ellen.
Kevés szórakoztatóbb dolog van, mint nézni a Fidesz-közeli jobboldal vergődését, amikor az illiberális állam, azaz az orbáni „keresztény szabadság” fogalma értelmet kap, és annak két összetevője, a nagytőke feltétel nélküli kiszolgálása és az úgynevezett „hagyományos értékek”, például a homofóbia egymással szemben találja magát.
Nemrég összehozott a Tinder egy fideszessel. Ráadásul nemcsak ilyen ímmel-ámmal fideszes fideszesről van szó, hanem egy igazi keményvonalas, népnemzeti fideszesről.
Aki az identitást valami természettől valónak képzeli, az nem a „68-asok minden ellen való lázadása” elé akar visszamenni, hanem Galilei elé.
Az identitáspolitika egyik veszélye, hogy eltereli a figyelmet a társadalmi struktúrák által okozott elnyomásformákról. Az osztálypolitikát nem helyettesíthetjük identitáspolitkával, ez azonban nem jelenti, hogy az identitáspolitika problémáit ne kellene elismernünk vagy foglalkoznunk velük.
Kövér szerint napjaink új hatalmasai meg akarják semmisíteni az emberek identitását, hogy aztán kifoszthassák őket. Hát igen, ezt csinálja a Fidesz.
2015 augusztusában Jámbor András, a Kettős Mérce főszerkesztője vitát kezdeményezett a blogon WTF baloldal címmel. A felhívás nyomán elkészült 46 írásból kirajzolódó baloldali identitásokat elemző tanulmány legfontosabb következtetései.