A „ne szavazzon, aki nem él itt” szólamai közepett elfeledkezhetünk a lényegről: az erdélyi magyar társadalom egyre inkább a Fidesz foglyává válik, ugyanúgy, ahogyan a magyar társadalom jelentős része is foglyává vált.
2004. december 5-e azóta is érezteti hatását a magyar politikában.
Kispaládon kb. 400-an laknak, de majdnem 1400-an vannak bejelentve, van, ahol közel 100-an egy lakcímre. Soros-terves borítékot és nyugdíjat is kapnak, mindezt egy Szovjetunióval kötött máig érvényes megállapodás értelmében.
Vajon lehet hazaárulózás és Fidesz-bérencezés nélkül értelmes vitát folytatni a határon túli magyarok szavazati jogáról?
Lehet azt mondani, hogy aki nem Magyarországon lakik, annak életét nem befolyásolják a kormány lépései, csak nem lenne igaz. Nyolc éve még többnyire így lett volna, ma sajnos nem az. Ezért fogok én szavazni a 2018-as országgyűlési választásokon.
Kilencmilliárd forintból készül bölcsődéket és óvodákat építeni a határon túli magyar vidékeken a kormány, csak az a baj, hogy ez többet árthat, mint használhat. A kormány azonban nem készített hatástanulmányt, mert az olyan baloldali.
A miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezleten emelte ezt ki. A határontúliakra vonatkozó megjegyzés Gyurcsánynak szólt.
Gyurcsányék javaslata nem tesz jót az ellenzéknek, csak a Fidesz szavazóit hergeli.
A szocialisták szerint a magyaroknak ma nem jogfosztásra van szükségük. A kivándorlók magyaroknak is lehetővé tennék a levélszavazást.
A DK elvenné a válsztójogot, a Momentum még többet adna.
