A találkozó két legforróbb témája Ukrajna NATO-csatlakozása és a szövetség ázsiai terjeszkedése volt. A kritikusok szerint az utóbbi csak olaj lenne a tűzre.
A hidegháború óta nem voltak ilyen magasak a katonai kiadások a NATO tagállamaiban.
Mit jelentene Ukrajna gazdasági újjáépítése?
Intenzív hadgyakorlatokat folytat mindkét nagyhatalom.
Kinek mi a célja a háborúval, és milyen kifejletek lehetségesek?
Franciaország, az Egyesült Államok és Németország is bejelentette, hogy nyugati fejlesztésű harcjárműveket szállítanak Kijevnek.
Japán alkotmányának kilencedik cikkelye alkotmányba foglalta a békét. A várható alkotmánymódosítás borús képet fest a béke fennmaradásának esélyeiről.
Első látásra teljesen logikus és nehezen kritizálható az az álláspont, amelye a magyar miniszterelnök a NATO-csúcs kapcsán elmondott. Ha viszont az események mögé nézünk, kiderül, ez is a kettős beszéd szokásos fordulata.
Azt hazudták nekünk, a fegyverarzenálok a biztonságunkat védik. De a növekvő fegyverkezés és erősödő kizsákmányolás a történelemben eddig mindig egyetlen jövő felé mutatott.
A lengyel határon kívül Ukrajnában is egyre súlyosabb a fegyveres feszültség, Putyin a NATO-t, a NATO-országok Putyint hibáztatják.
