Nemzeti értelmiség Jankovicson innen és túl
Jankovics munkássága és stílusa a vizuális nyelvünk, alapműveltségünk és kollektív emlékezetünk része. Az általa is képviselt értelmiségi szerep azonban mélyen mutatja az értelmiség válságát.
Jankovics munkássága és stílusa a vizuális nyelvünk, alapműveltségünk és kollektív emlékezetünk része. Az általa is képviselt értelmiségi szerep azonban mélyen mutatja az értelmiség válságát.
A kormányfőnek van ideológiai programja, amely nem doktrinális okokból vall kudarcot, hanem a magyar középosztály és értelmiség ízlésén és hagyományain bukik meg.
A neoliberális tanokat az államszocializmus piaci reformja mellett elkötelezett közgazdászok és értelmiségiek dolgozták ki, majd terjesztették el itthon. Felemelkedésük elválaszthatatlan a hatvanas évek óta formálódó új, értelmiségi-átmeneti osztálytól.
A hazánk történetét az elmúlt harminc évben alakító hatalmi folyamatokat és a globális a kapitalizmus ezekkel összefüggő hatásait elemzi Szalai Erzsébet 2018-ban megjelent könyve, a Hatalom és értelmiség a globális térben.
Riasztó, hogy a Papp Gábor Zsigmond új dokumentumfilmjében megszólaló értelmiségiek a társadalom döntő többségéről semmilyen gondolattal nem rendelkeznek.
A rendszer elleni fellépés hiánya nem a „bátorság” meg nem létéből fakad, hanem a viszonylagos rendszerkonformitásból.
Iszonyúan nehéz egyszerre erős politikai üzenetet megfogalmazni és győzelemre esélyes ellenzéket szervezni a gyakorlatban.
Mi marad az értelmiségnek, ha a „kire kell szavazni a következő választáson?” kérdésére többé senki sem tőle várja a választ?
A Fidesz korábbi csúcsértelmiségijének nem tetszik a populista fordulat.
Miközben a késő-kádári technokrácia a teljes piaci nyitáson, a kapitalizmus alapjainak lerakásán dolgozott, addig a demokratikus ellenzék és az új reformer értelmiség valójában a létező sajátos magyar harmadik út kiteljesítésén munkálkodott.