„A világ kiállt Ukrajna népéért, most tegye ugyanezt Palesztina népéért”
A civilek szándékos célba vétele háborús bűntett, ám ez semmilyen módon nem igazolja a palesztin nép kollektív büntetését.
A civilek szándékos célba vétele háborús bűntett, ám ez semmilyen módon nem igazolja a palesztin nép kollektív büntetését.
Osztozunk szövetségesünk, a Commons és a hozzátartozók gyászában.
A Jövő Minisztériuma az elmúlt évek egyik nemzetközi könyvszenzációja volt, és végre magyarul is olvasható. A regénybe ágyazott gondolatkísérlet a klímaváltozás elleni sikeres harc eszközeit vonultatja fel. Apátia ellen a legjobb olvasmány, miközben túlzott naivitással sem lehet vádolni.
Ukrajnai aktivisták beszéltek arról, mi a baj a háborúról kialakult nyugati narratívával, és arról, hogyan tudunk valóban segíteni a helyszínen lévő embereknek és mozgalmaknak.
Mi az, ami valóban összeköti az ukrajnaiak léthelyzetét a világ más csücskeiben háborúktól sújtottak problémáival? Milyen formái lehetségesek a szolidaritásnak?
Mi a helyzet jelenleg Ukrajnában, és hogyan reagált a helyi lakosság, és hogyan a civil mozgalmak a háború kitörésére?
Donbaszban születtem, ukrán nyelvű és nacionalista családban. Apám az 1990-es években aktív szerepet vállalt a szélsőjobbon, miután látta Ukrajna gazdasági hanyatlását és a korábbi kommunista párti vezetők meggazdagodását.
A „commons” újabb kísérletei arról szólnak, hogy egy-egy közösség vagy gazdasági vállalkozás határain túl is kiterjesszék a szolidáris önfenntartás logikáját. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a közösség vagy szövetkezet egységein belüli termelés és elosztás szolidáris logikáján túl is „közössé” tesz adott erőforrásokat.