Endre László, Baky László, Jaross Andor. E nevek viselői 1944 tavaszán és nyarán kulcsszerepet játszottak a magyar holokauszt legvéresebb epizódjában, a vidéki zsidóság gettósításában és elhurcolásában. Három főbűnös neve, amelyekre mára – a magyar állam és politikai osztály érdekének megfelelően – a szemérmes felejtés fátyla hull. Pedig az ország demokratikus újjáépítésének munkájától lelkesült magyarok 1945-ben még tisztában voltak azzal, hogy ki felelt a 437 ezer Auschwitzba és más német táborokba deportált honfitárs hiányáért, és fontosnak tartották a bűnök feltárását és a főbűnösök megbüntetését.
Endre, Baky és Jaross népbírósági perének 75. évfordulóján A népirtástól a népbíróságig címen indítunk sorozatot, amivel az igazságszolgáltatás, valamint a magyar és kelet-európai népirtás kulcspillanatait idézzük fel, miközben feltesszük a kérdést: mik a felejtés okai, és milyen következményekkel jár a szembenézés hiánya?
A Mércén megjelent sorozatokat mind egy helyen találod, ha ellátogatsz a Sorozatoldalra!
Épp 75 éve kezdődött a magyar holokauszt főbűnöseinek népbírósági pere. Miként volt lehetséges a vidék sebes „zsidótlanítása” és mi volt a magyar állam szerepe?
Horthy Miklós és a magyar kormány felelőssége a vidék zsidóságának deportálásában vitathatatlan. A műveletekben az egész államapparátus, hivatalnokok, orvosok, mérnökök és rendőrök, vasutasok tízezrei „dolgoztak”.
A magyar holokauszt főbűnösei ügyében rendezett népbírósági pernek egyik tanúja Kovács Istvánné volt, Horthy bizalmi embere. Vallomását sem a népbíróság, sem a történetírás nem vette komolyan, pedig személye fontos része a Horthy-korszak történetének.
Milyen okokat sejtettek a túlélők üldöztetésük mögött? Hogyan vetődött fel a magyar állam felelőssége, és miért kap kevés szerepet a népirtás a politikai alapon üldözöttek visszaemlékezéseiben?
Hogyan történt a holokauszttúlélők és a 20. századi elnyomó rezsimek magyar áldozatainak kárpótlása, ami mindannyiuk számára igen megkésve, csupán az 1989-es rendszerváltás után kezdődött?
Karsai László és Pető Andrea vitája.
Míg az államszocializmus roma értelmisége erőforrásként használta a roma holokauszt emlékezetét, addig az emlékező ember esetében csupán egy epizóddá vált, amit aztán az államszocialista rendszer elnyomása követett.
A náciszimpatizáns autonóm Szlovákia az ellenzéki politikusok és a zsidók egyre radikálisabb üldözésével reagált a rezsim diplomáciai fiaskóira. Mára a szlovák társadalom egyértelműen a rezsimellenes nemzeti felkelés oldalán áll.
Constantin Iordachi történészt a román szélsőjobb második világháborús és népirtó politikákban betöltött szerepéről, a magyar-román viszony feszültségeiről és a megbékélés folyamatáról, valamint a kortárs emlékezetről kérdeztük.
Az auschwitzi megsemmisítő tábor felszabadulásának 76. évfordulóján nem nehéz belátni, hogy a holokauszt magyar főbűnöseinek cselekedetei feledésbe merültek, olyannyira, hogy még a nevük sem közismert.
A műsorban történészekkel, oktatókkal, valamint a 444 új dokumentumfilmjének rendezőjével, Ács Dániellel beszélgettünk emlékezetpolitikáról, generációkon átívelő traumákról, társadalmi felelősségről.
Horvátországban a világháborút egy olyan történet részeként mesélik el, amelyben a horvát nép áldozat, a fasiszta elkövetőkkel együtt.
