Mario Tronti: Lenin Angliában
Előbb a kapitalista fejlődést figyeltük meg, majd a munkások küzdelmét. Ez hiba. Arra van szükségünk, hogy visszatérjünk az alapokhoz, az alapot pedig a munkásosztály küzdelmei jelentik.
Címke: 1968
2. oldal, összesen 3
50 éve
A progresszió mártírja, Bauer Sándor
Bauer Sándor, a fiatal szakmunkástanuló nem volt benne a hatvanas kiútkereső közösségekben. Egyedül, az önmagát kommunistának mondó rendszer önmagát kommunistának tekintő ellenzékijeként próbálta feldolgozni mindazt, ami történt. Nem talált más kiutat, csak a mártírhalált.
Az eljövendő forradalom
Mert ki mondta, hogy lehetetlen? – az olasz „hosszú 68”, nyolcadik rész
1977 nem más, mint az emléke annak, ami az osztályharc következő epizódja lehet.
Dada és háború
Végezetül a földre csapódott az égbolt – az olasz „hosszú 68”, hetedik rész
Maga a tény, hogy az események az egyetemeken törtek ki, végeredményében majdhogynem a véletlen műve. Senki nem akart itt már az egyetemektől semmit – hacsak nem lerombolni azokat.
szimultán roham
Reszkessetek, a boszorkák visszatértek! – Az olasz „hosszú 68”, hatodik rész
Az Autonomia feminista mozgalma gyökeresen különbözött a demokratikus feminizmustól: a „boszorkák” valódi forradalma volt a forradalomban.
A szellem orgazmusa
„A kommunizmus a programunk” – az olasz „hosszú 68”, ötödik rész
Nem a diákok mentek a gyárakba, hogy osztályharcot tanuljanak a munkásoktól, hanem a munkások léptek ki a városokba, hogy részt vegyenek, immár a termelésen kívül az ellenállás milliónyi formájában.
Folytonos forradalom
Szabotálni a társadalmat, amely szabotálja életünket – Az olasz hosszú ’68, negyedik rész
Minden visszaemlékezés megegyezik abban, hogy példátlanul lelkesítő korszak volt ez, egy új élet keresése: azonnal és minden rendelkezésre álló eszközzel, a „kommunizmus a mindennapokban”. Hát igen: Olaszországban a hetvenes évek elején-közepén valami teljesen más, valami teljesen új kezdődött el.
Identitás, Nemzet, Férfi, Nő
Aki az identitást valami természettől valónak képzeli, az nem a „68-asok minden ellen való lázadása” elé akar visszamenni, hanem Galilei elé.
történelem
„…Nasce il partito dell’insurrezione” – az olasz hosszú ’68, harmadik rész
A hatvanas évek másról sem szóltak mint a tömegmunkások harcairól, akik szemben elődeikkel, a szakképzett, szervezett, büszke munkásöntudattal rendelkező munkásokkal, már távolról sem akarták a gyárakban leélni az életüket, hogy a korban használt nyelvvel éljünk: „a munkásöntudat átugrásával proletáröntudatra tettek szert”.
a diák mint proletárforradalmár
„No alla scuola dei padroni” – az olasz hosszú ’68, második rész
Az olasz diákforradalmárok szerint az egyetem legkevésbé volt az emancipáció útja, a munkásosztályt pedig nem megismerni kívánták, mint Franciaországban valamiféle mitikus képződményt, hanem a lehető legjobban ismerték, mint tömegmunkást a mindennapjaikból, a teoretikus leírását pedig az operaismóból.