Kit érdekel, ki szereti Soros Györgyöt, és ki nem?
Odáig jutottunk, hogy az országban tényleg igazodási pont, méghozzá egy teljesen nyilvánvalóan kamu propaganda-kampány után, hogy gyűlölöm-e Sorost. De ez miért érdekes?
Odáig jutottunk, hogy az országban tényleg igazodási pont, méghozzá egy teljesen nyilvánvalóan kamu propaganda-kampány után, hogy gyűlölöm-e Sorost. De ez miért érdekes?
A magyar sajtót is megigézi a legújabb globális celebpár, a brit Harry herceg és menyasszonya, Meghan Markle, aki rengeteg jótékonysági akcióban szokott részt venni. De vajon elég az egyéni jócselekedet a globális szegénység felszámolásához?
Az érdekvédelmi munkával a választások idején sem szabad felhagyni. Attól még, hogy egy választáson pártok versengenek egymással, a „civileknek” is van vele dolga.
Mivel az ország problémáit nem tudja megoldani a Fidesz, megpróbálja elhitetni, hogy máshol is rossz. Hát nem.
Az elmúlt hónapban a kormány újra családbarát üzemmódba kapcsolt, és elkezdte lenyúlni az ellenzéki témákat. De nem szabad elfelejteni, hogy mindezek csak részleges látszatintézkedések, a családok nehézségein érdemben nem javítanak.
A nyugdíjas szövetkezetek intézményének köszönhetően akár 50-100 ezer nyugdíjas is visszatérhet a munkaerőpiacra. De miért a nyugdíjasokkal akarja a kormány csökkenteni a munkaerőhiányt azok után, hogy egy sor olyan rendeletet hoztak, amivel akadályozták a nyugdíjasok munkavállalását?
Létezik egy orbáni valóság, ahol mint a mesében, nem történnek szörnyűségek, mert a magyar emberek mind tisztességesek, csak a jó van. De ez lenne a magyar valóság is?
Kevés kártékonyabb intézkedés történt az oktatásban 2010 óta, mint a tankötelezettségi korhatár csökkentése.
Bérek a létminimum határán, fizikailag és mentálisan is megterhelő, gyakran tízórás műszakok, mindez eldobható, kölcsönzött munkaerővel. Így növeld a profitod.
Az, hogy Pukli István kiszáll a politikából, igazából bőven nem sajtószenzáció – ha beszállt volna, akkor lenne ugyan értelme beszélni erről, de hát ez sem történt meg. Ami viszont bosszantó ebben az egészben, az az, hogy Pukli egy dologban mégis csak politikusi nyomvonalon halad: a felelősség áttolásában. És ez nem csak rá igaz.