A tömegjelenetek után: a szervezettség
Most apátiának és egyéni kiszolgáltatottságnak látszik az, ami valójában kollektív hatalom: ennek a tudatnak kell szervezett formákat adni. De kiknek?
Most apátiának és egyéni kiszolgáltatottságnak látszik az, ami valójában kollektív hatalom: ennek a tudatnak kell szervezett formákat adni. De kiknek?
A Parlament honlapján közzétett napirend szerint kedden 22. törvényjavaslatként vitáznak majd a parlamentben a rabszolgatörvényről. Kedden 22 törvényjavaslatról fognak vitázni.
A tegnapi tüntetésen a szakszervezetek hozták a minimum elvárást, de nem vált egyértelművé, hogy milyen erőt képvisel ma a szakszervezeti mozgalom, és milyen mozgósításra képes. A kérdés pont ezért ez is, képes-e további mozgósításra a munkavállalók mozgalma a rabszolgatörvény ellen.
Az április 8-i választások, és az utána egy héttel tartott tüntetés napja után a Mérce történetének harmadik legolvasottabb napja lett a szombati nap. Ez jól mutatja, hogy a rabszolgatörvény érdekli az embereket és fontos témának tartják.
A 20. század második felének elit érdekérvényesítési módszerei, a nemzetközi kapcsolatokra, a fontos emberekre és fontos ismerőseikre, az akadémiai tekintélyre alapuló módszerek nem működnek. Nincs tárgyalás, csak az erő, a legitimáció van.
Ha a 400 órás keretet az alapból ledolgozott órák számához adjuk hozzá, az jön ki, hogy Magyarországon lehet a legtöbbet dolgoztatni az embereket Európában.
Az MSZP-Párbeszéd politikusai sárga mellényt húztak egy fotó erejéig, hogy egy sajtótájékoztatón bejelentsék, ők mindent meg fognak tenni a rabszolgatörvény ellen.
Pedig 2014 és 2018 között 15 milliárd uniós forintot költött el a kormány a mentésirányítás korszerűsítésére.
Amennyiben a magyar Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság kedvező döntést hoz a CEU ügyében, akkor a CEU kártérítési pert indíthat a magyar állammal szemben, az egyetem budapesti működésének ellehetetlenítése miatt.