Korunk válságainak gyökerei a gyarmatosításig nyúlnak. Gyakran hallható azonban az ellenvetés: „Mindez nem a mi dolgunk, nekünk nem voltak gyarmataink”. A helyzet ennél összetettebb.
A székely zászló elfogad(tat)ásának története az erdélyi magyar közösségekben és a román társadalmon belül is feszültségeket szított.
A Nyugat-Balkán integrációja korábban sohasem volt az Unió elsődleges prioritása. A külső és belső fenyegetések miatt azonban érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani rá.
A migrációs válság tüneti kezelése és a fokozódó ellenőrzöttség ismét arra mutat, túl későn, túl keveset tesznek a nagy gazdasági szereplők a klímavédelemért.
Byung-Chul Han Pszichopolitika című művében az élet és a testek felett gyakorolt „biopolitika” helyett a lélek feletti hatalomról, a „pszichopolitikáról” ír. Hogyan fordítják ellenünk az érzelmeinket?
A szövetkezetek ellenállóbbnak bizonyulnak a válságnak a hagyományos vállalkozásoknál, és akár azok alternatívájaként, kihívójaként is megjelenhetnek a világjárványt követő gazdasági újjáépítés során.
Recenzió A neoliberalizmus fasiszta természete című könyvről.
Wass Albert egyik regényének kötelező olvasmánnyá tétele újraélesztette a szerző körüli esztétikai, de még inkább politikai vitákat. Mindez rákényszerít bennünket, hogy szembenézzünk kulturális térben végbemenő jobboldali hegemónia-építési folyamatokkal.
1891. január 22-én született Antonio Gramsci, a baloldal egyik jelentős teoretikusa. Miért olyan meghatározó szellemi öröksége? Mitől aktuális napjainkra nézve is? Miért kell foglalkoznunk vele?
Az elmúlt évtizedben számos városban szerveződtek radikális kísérletek, Barcelonától a Közel-Keletig és a posztszocialista Kelet-Európáig.