Megtartotta alakuló ülését a Pest vármegyei önkormányzat új közgyűlése, ami a június 9-i választások után immár nem fideszes többséggel hoz döntéseket – látszólag legalábbis.

Az október 1-jén felálló testületben a DK-nak hét, a Momentumnak tíz, a Mi Hazánknak pedig nyolc képviselője van, míg a Fidesz-KDNP-nek huszonegy, így a hagyományosan Fidesz uralta megyei önkormányzatok közül az országban egyedül Pest megyében került többségbe az ellenzék. De ez valójában – ahogy sejteni lehetett – kevésbé okozhat fejfájást a Fidesznek, mintsem segíthet szorosabbra fűzni a barátságát a szélsőjobbal.

Bizonyos ügyek mentén legalábbis biztosan – ahogy a mai nap is bizonyítja, akár egész kellemetlen meglepetéseket is okozva. Mint arról Szemző Áron momentumos megyei képviselő Facebook-oldalán beszámolt kedd délelőtt, a Mi Hazánk képviselői amellett, hogy szavazatukkal hozzájárultak a közgyűlés korábbi fideszes elnökének, Szabó Istvánnak az újraválasztásához (ami borítékolható volt),

a Fidesszel együtt többséget alkotva leszavazták a gödi Samsung iparűzési adójának emelésére tett javaslatot.

A szélsőjobboldali párt ezen kívül a döntéselőkészítő és a területfejlesztési bizottság élére is saját képviselőjét szavaztatta meg sikeresen, a maradék három bizottságot pedig fideszes képviselők vezetik majd.

Ugyan a Mi Hazánktól nem áll távol a kormánypártokkal való együtt szavazás, de önmagában a multibarát kormányzati politikát rendszeresen kritizáló, a vendégmunkások ellen uszító, a környezetszennyezés – és kifejezetten a gödi akkumulátorgyár szabálytalanságai ellen felszólaló, mindezt egy csomagban tematizáló kommunikációját nézve ebben az esetben kifejezetten visszás, hogy a Fidesz álláspontját támogatja.

A magasabb iparűzési adóbevételből ugyanis többek közt a gödi lakosság és a környezet védelmét, vagy legalábbis a gyár kibocsátásainak átláthatóságát növelő rendszerek  kiépítését, szennyezéseket feltáró rendszeres laborvizsgálatokat, zajvédő fal építését is finanszírozni lehetne. Bár a Samsung-adó emelését éppenséggel nem szokása emlegetni a Mi Hazánknak, elnökhelyettese, Dúró Dóra a parlamentben és azon kívül is rendszeresen felszólal a Samsung környezeti és egészségügyi kockázatokat magában hordozó működése ellen, valamint a gyár magasabb összegű büntethetősége érdekében.

„Innentől a Fidesz és a Mi Hazánk kéz a kézben vezetik a megyei közgyűlést, összenőtt, ami összetartozott”

– kommentálta a helyzetet Szemző.

Mint emlékezetes, a Samsung által befizetett iparűzési adó eredetileg egyedül Göd városát illette, 2020 tavaszán azonban, a koronavírus-járvány első hullámának kellős közepén a kormány egy tollvonással átadta azt a Samsung minden ügyes-bajos dolgába való beleszólási joggal együtt az akkor még tisztán fideszes többségű Pest megyei önkormányzatnak. Az adót azóta a megye döntései alapján osztják szét Göd és a környékbeli települések (Dunakeszi, Fót, Erdőkertes, Sződ és Veresegyház) önkormányzatai és – nem ritkán a Fideszhez köthető – civil szervezetek között.

A Samsung területét a városból tulajdonképpen kiemelő gödi különleges gazdasági övezet létrehozása a momentumos Balogh Csaba polgármester 2023-as lemondása előtti időkben jelentős forráshiányt okozott Gödnek, ami miatt a helyi képviselők többször látványosan ki is fakadtak, az őt váltó Kammerer Zoltán polgármester hivatalba lépése óta viszont szinte nem telt úgy hónap Gödön, hogy ne lett volna valamilyen nagy – és feltehetőleg nem olcsó – városi rendezvény sztárfellépőkkel és programokkal, megvásárolta és újranyitotta a bezárt postát a város, és most tervezi megvenni a nemrég bezárt piarista szakképző iskola épületeit is.

A fideszes politikus nyílt támogatását élvező, a Samsung-gyár alelnökével és pr-igazgatójával időnként nyilvánosan kezet rázó, ám a dél-koreai multi életében nem sok vizet zavaró polgármester tehát láthatóan erősebb érdekérvényesítő készségre „tett szert”, mint elődje. Ennek ellenére a Samsung-gyár hangos éjjeli zúgásának kitett és a gyár hosszú távú egészségügyi és környezeti hatásai miatt jogosan aggódó lakosok nem érzik úgy, hogy képviselve lennének sem helyben, sem – mint azt a fenti példa is megerősíti – az „ellenzéki többségű” megyei közgyűlésben sem.

A két százalékos iparűzési adót egyébként 2020-ban, a koronavírus-korlátozások nyári feloldását követő első ülésén mérsékelte egy százalékra a különleges gazdasági övezetben – tehát a Samsung kedvéért – a megyei közgyűlés, ami ellen akkor is hiába szólaltak fel az ellenzéki képviselők.