Kilakoltatás mellett döntött a bíróság az utolsó OPNI-perben – írja Facebook-oldalán Tordai Bence országgyűlési képviselő. A posztból kiderül, hogy amíg korábban az ötből négy bérlő esetében azok javára zárultak az eljárások, addig az ötödik bérlő ügyében a mai napon másodfokon a bíróság úgy döntött, hogy Potos Ferencnek nincs joga tovább folytatnia a nyugdíjas éveit abban a lakásban, ahol felnőtt.

Mint arról korábban több cikkünkben is beszámoltunk,  2020-ban kezdte kilakoltatással fenyegetni, 2021-től pedig perelni a Külgazdasági és Külügyminisztérium azokat az egészségügyi dolgozókat és rokonaikat, akik a volt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén ma is szolgálati lakásokban élnek. A minisztérium azért akarta utcára tenni őket, mert az intézet helyére bentlakásos elitiskolát akarnak felhúzni (noha a bérlői házak valójában messzebb esnek a tervezett építkezéstől, és a fejlesztések terén sem történt még egyetlen kapavágás sem). Az OPNI 2008-ban szűnt meg, a vállalati bérlakásokban élők státuszát azonban a mai napig nem rendezték, így kerülhetett sor a kilakoltatási perek sorozatára.

A ma megszületett másodfokú ítélet már a sokadik Potos Ferenc ügyében.  Erre azután került sor, hogy korábban első fokon a bíróság engedélyezte a lakáskiürítést, ám másodfokon a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a kilakoltatást – és részben az eljárás megismétlésére kötelezte az elsőfokú bíróságot.

A megismételt elsőfokú eljárásban a Szepesházi Péter ügyvéd által képviselt Potos megnyerte a pert, azonban ma az ismételt másodfokú tárgyaláson a kilakoltatás mellett döntött a bíróság.

Mint arról a Mércén is beszámoltunk, Potos Ferenc ügyét megelőzően négy másik esetben is pert vesztett az állam a lakókkal szemben, köztük egy 92 éves asszony is megmenekült a kilakoltatástól.

Ferenc édesanyjának az egykori Egészségügyi Minisztérium dolgozójaként utalták ki 1972-ben a lakást, melyben a férfi édesanyja 2015-ös halála óta is jogszerűen élhetne tovább, azonban hiába kérvényezte már akkor, hogy bérlőként maradhasson a lakásban, az állam téves jogszabály-értelmezése miatt nem segített rendezni a jogviszonyát. Ezt kihasználva próbálták meg utcára rakni, mondván, hogy jogcím nélkül él a lakásban, vagyis nemhogy nem bérlő már, de még csak nem is úgynevezett „jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó”, ebben az esetben ugyanis csak másik lakásban való elhelyezéssel lehetne kilakoltatni.

A védelem érvelése szerint azonban Ferenc igenis bérlő, jogosult a bérleti jog folytatására, ha pedig jogcím nélkülinek találnák, akkor is a jóhiszemű kategóriába tartozik, vagyis jogszerűen semmiképpen nem lakoltathatták ki.

Annak ellenére, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter 2021-ben még azt ígérte Tordai Bencének, hogy senkit nem raknak utcára, ráadásul Őrsi Gergely második kerületi polgármester tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal a szolgálati lakások átvétele és az ott élők lakhatásának biztosítása érdekében. 2022 áprilisában azonban a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította az OPNI területére vonatkozó terveket, majd 2022 júniusában újraindították a lakók elleni pereket, és azóta is tartott a vegzálásuk.

„A döntést Szepesházi Péter ügyvéd úrral minden bizonnyal a Kúriára viszik, nem adják fel, mi pedig minden politikai és erkölcsi támogatást megadunk nekik!”

– írta a volt OPNI területét is magában foglaló Budapesti 4. sz. országgyűlési egyéni választókerületének képviselője. Ezt Szepesházi Péter megerősítette a Mércének is:

„Most megyünk a Kúriára, ezt már most kijelentette Ferenc.” 

Hozzátette, ebben az esetben nincs is szükség külön engedélyre a felülvizsgálathoz, hanem automatikusan tárgyalniuk kell, hiszen az elsőfok máshogy döntött, mint a másodfok.

Az ügyvéd lapunkak elmondta azt is, hogy a kedvezőtlen döntés ellenére azt méltányosnak tartják, hogy a bíróság nem a szokásos 15 napos, hanem egyéves kiüritési határidőt adta meg a nem együttmüködő állami magatartás miatt.

„A bíróság érzékelte, hogy Ferenc 2015-ben már majdnem megkapta a bérletijogviszony-folytatói státuszt a az édesanyja halála után. Akkor azt jelezték neki az eljárásban, hogy csatolja be a halotti anyakönyvi kivonatot – de ezután nem szóltak hozzá semmit öt évig. Majd öt évvel később azt jelezték neki, hogy inkább hagyja el a lakást, nem adják meg neki a jogutódlást”

– mondta el Szepesházi Péter. Elmondta azt is, hogy tudomása szerint a területre tervezett fejlesztést a válságra való tekintettel tíz évvel elhalasztották. Vagyis

úgy akarja most kiüríteni a lakást a Külügyminisztérium, hogy utána az még egy évtizedig szinte biztosan üresen állna.

Az ügyvéd úgy tudja, hogy az Őrsi Gergely vezette önkormányzat már korábban jelezte a területet tulajdonló állami szervnek, hogy a két lakóházat ők átvennék – akár külön helyrajzi számokra helyezve azokat – a bérleti szerződésekkel együtt. De néhány rövid megbeszélésen kívül nem hallgatták meg a kerületi vezetés felajánlását.