Meghátrált az állam az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén élőkkel szembeni mai kilakoltatási perben – számolt be róla Tordai Bence és Hajnal Miklós országgyűlési képviselő.

Mint elmondták, a II-III. kerületi bíróság hivatalból megszüntette az eljárást, miután a felperes elállt a pertől. Ahogy mi is beszámoltunk róla január végi cikkünkben, több korábbi kilakoltatási perben is sikert értek el a lakók. A mostani eset Tordai és Hajnal szerint azonban azt jelentheti, hogy a területet a Külügyminisztériumtól megkapó, és azon beruházást tervező vagyonkezelő alapítvány „változtatott az álláspontján, és már nem erővel akarja kirakni az itt élőket”. Ezt jelzi szerintük az is, hogy az állam lemondott a fellebbezés lehetőségéről is.

Hozzátették, csütörtökön is lesz egy kilakoltatási per, remélik, hogy azzal kapcsolatban is eláll a felperes a pertől.

A két országgyűlési képviselő korábban nyílt leveleket is küldött a vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi tagjainak, amelyben felhívták a figyelmüket, hogy „nem csak milliárdos vagyont kaptak készhez, hanem emberi sorsokat is”. Szerintük az is hatással lehetett a felperes kihátrálására, hogy korábban a bíróság kimondta, elhelyezés, cserelakás nélkül nem lehet kilakoltatni a lakókat a területről.

Hajnal szerint hosszútávú megoldás lehetne, ha leválasztanák a lakóterületet attól a résztől, ahová a beruházást tervezik, és csak azt tartaná meg a vagyonkezelő alapítvány.

Ahogy korábban több cikkben is írtuk, az ügy háttere, hogy az OPNI területén mai napig laknak a 2007-ben megszűnt intézmény egykori dolgozói, akik közül sokan ma is aktív egészségügyi dolgozók, de élnek ott egykori dolgozók családtagjai is. A szóban forgó ingatlanok, lévén utcai bejáratáúak, nem feltétlenül jelentenének akadályt az épületegyüttes felújításában, most mégis kilakoltatás fenyegeti a bennük élőket.

Az  OPNI területén található szolgálati lakások bérlőit 2020 decembere óta fenyegeti a kilakoltatás veszélye. A kormány kilakoltatási szándékának hátterében az áll, hogy bentlakásos elitiskolát szeretnének építeni az elhagyatott területre, és ehhez kapcsolódóan további nagyívű beruházásokat hajtanának végre Lipótmezőn: az idevonatkozó, április 19-i rendelet szerint kereskedelmi, iroda-, szálláshely-, sport- és közlekedési célú építmények is helyet kaphatnak majd a II. kerületi területen, épp csak lakóépületek nem. A bajokat az is tetézi, hogy a lakók több éve nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségüknek, mert nem kapnak számlát sem a lakbérről, sem a közüzemi költségekről.

Bár a szóban forgó lakóingatlanok nem feltétlenül jelentenének akadályt az épületegyüttes felújításában, és Szijjártó Péter külügyminiszter korábban ígéretet tett arra, hogy nem fogják kilakoltatni Lipótmező lakóit, ennek ellenére a kormány  2022 áprilisában megadta a kiemelt beruházási státuszt, júniusban pedig szinte menetrendszerűen újraindították a lakók elleni pereket.