„Külföldi ügynök”-nek minősítették áprilisban az Oroszországi Szocialista Mozgalmat. A megbélyegzés a forradalmi, antikapitalista és antifasiszta szervezet munkáját teljesen ellehetetlenítheti, adta hírül Posle Media, amely a mozgalom három tagjával készített interjút, akik felelevenítették, a mozgalom 13 éves fennállása alatt milyen kihívásoknak kellett megfelelnie a szervezetüknek.
A Mozgalom (Российское социалистическое движение, RSD) 2011-ben jött létre három baloldali párt egyesülésével, s a szocializmust, a forradalmat és a demokráciát tűzte a zászlajára. Egyik fő célkitűzéseként a munkások harcát és az önszerveződését, a harcos szakszervezetek támogatását nevezte meg. Érdemes kiemelni, hogy a mozgalom aktivistái kiemelkedő szerepet játszanak a nők abortuszhoz való jogának korlátozása elleni kampányokban.
A mozgalom megalapulására és megerősödésére két esemény volt kiemelt hatással. Az RSD leendő aktivistái közül számosan jelen voltak a kétezres évek végén a Himki erdő kivágása elleni demonstrációkon, 2012-ben pedig a Mozgalom is részt vett az össz-ellenzéki, rezsimellenes, a rendőrség és a tüntetők összecsapásával végződő Bolotnaja-téri megmozduláson. A Himki erdő, melyen keresztül a moszkvai városvezetés egy autóutat tervezett, az elkötelezett anarchistáknak és baloldaliaknak hála megmenekült, a Kremlhöz közeli téren zajló tüntetés pedig az utolsó hatalmas rendszerellenes tüntetés emlékeként maradtak meg a köztudatban.
A „külföldi ügynök” minősítés is ekkor, Vlagyimir Putyin harmadszori elnökké választása után, a Bolotnaja-téri tüntetést követően 2012 novemberében vezették be Oroszországban. Előbb csak a civil szervezetekre és a jogvédő NGO-kra volt érvényes, később azonban mindenféle baloldali és anarchista szervezetet, politikust, művészt és tudóst is „külföldi ügynök”-nek nyilvánítottak. Köztük Borisz Kagarlickij marxista szociológust is, akinek az ügyéről részletesen beszámoltunk.
Az RSD a Krím annektálása és a donbásszi orosz beavatkozás után a Putyin-rezsim – amint azt a mozgalom egyik aktivistája a Posle Mediának elmondta – birodalmi-terjeszkedő kalandjait mélyen elítélte, bírálat alá vonta, hiszen ennek nemcsak ukránok, hanem egyszerű oroszok is áldozatul estek. Így lehet, hogy 2014 tavaszán Moszkvában tartott háborúellenes megmozdulások az RSD-t is a tüntetők közé szólították.
A Mozgalom 2017-től a választásokon is rendre megméreti magát: 2017-ben a moszkvai önkormányzati választásokon vett részt, 2019-ben pedig a moszkvai városi duma irányításáért is harcba szállt. Az RSD 2021-ben csatlakozott Mihail Lobanov választási kampányához. Lobanovot végül minden gyanú szerint csak választási csalással sikerült legyőznie az állami duma székéért vívott küzdelemben a kihívójának. Nem sokkal később Lobanovot a rendőrség megverte a lakásán, 2023-ban „külföldi ügynök”-nek nyilvánították, a matematikust elbocsátották a Moszkvai Egyetemről, aki ezek után a feleségével külföldre volt kénytelen távozni.
Sasha Davidova, az RSD aktivistája a Poslenek elmondta, hogy a Mozgalmat azután nyilvánították „külföldi ügynök”-nek, hogy meghirdették az Igazságos Béke kampányt az elnökválasztás ideje alatt. Ez a kampány egyszerre utasította vissza az elnökválasztást, amely – az aktivista szavai szerint – megrendezett volt, valamint egyesítette a baloldali erőket. „Az igazságos világért folytatott kampány ötvözte a legális politikai fellépést az aktív helyszíni kampányolással, amely ugyanakkor nem legitimálta az úgynevezett választásokat, amelyeket a Kreml teljes mértékben megrendezett”, mondta el Davidova, aki hangsúlyozta:
