A tavaly decemberi kétnapos munkabeszüntetés után január végén ismét kétnapos sztrájkba léptek a Volánbusz dolgozói a 25 százalékos béremelésért. A rendszerváltás óta nem láthattunk ekkora buszos sztrájkokat: a buszvezetők több mint fele csatlakozott január 29-én, volt megye, ahol a dolgozók 100 százaléka is letette a munkát. A sztrájkot szervező Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) sokáig tartózkodott attól, hogy aláírja Lázár János bérajánlatait, mivel a hároméves bérmegállapodás azt is kiköti, hogy három évig nem szervezhetnek újabb munkabeszüntetést a magasabb bérért. A sztrájkot követő utolsó, átlagosan legalább 28,4 százalékos alapbéremelést garantáló bérajánlatot a SZAKSZ végül elfogadta, a MÁV-Volán szakszervezetei közül utolsóként.
Telefonon értük utol Dobi Istvánt, a decemberi és januári Volán-sztrájkot is szervező SZAKSZ elnökét, hogy értékelje a sztrájkot, és mondja el véleményét arról, hogy a szakszervezet Facebook-oldalán többen jelezték, szívesen folytatták volna a küzdelmet.
Dobi István úgy véli, a lehető legjobb eredményt érték el a három évre szóló 28,4 százalékos béremeléssel, amelyet ők utolsóként írtak alá, azután, hogy nyolc másik szakszervezet már elfogadta azt. Véleménye szerint a sztrájk folytatásával jelentősen megnehezítették volna a dolgozók megélhetését, mivel megállapodás hiányában a januári bérben nem jelent volna meg a 70 000 forintos havi béremelés, ráadásul Lázár János is azzal fenyegette a hároméves bérmegállapodást elutasító Volán-szakszervezeteket, hogy a január 28-29-i sztrájk után ez a tulajdonos végső ajánlata.
Az is az aláírás mellett szólt, hogy a MÁV Start vezérigazgatója közölte, 2024. szeptember 1-től a Volánbusz Zrt.-t beolvasztják a MÁV-Start Zrt.-be, s miután a MÁV-Startnál képviselettel rendelkező szakszervezetek elfogadták a hároméves bérmegállapodást, az szeptember elsejétől akkor is vonatkozott volna a Volánbusz munkavállalóira, ha a SZAKSZ nem írja alá. A szakszervezeti elnök szerint ennek a helyzetnek a kényszerítő erejét a legtöbb dolgozó belátta, és csak egy kisebbség, „legfeljebb a dolgozók 10 százaléka” tiltakozott ezen a ponton a bérharc lezárása ellen.
Ezután, még a szeptember elsejei beolvasztás előtt a Volánbusz megszüntetésével kapcsolatos kihívásokkal kell megküzdenie a SZAKSZ-nak.
Dobi István ezzel kapcsolatban azt mondta, problémát jelent például, hogy a MÁV Startnál érvényben lévő kollektív szerződés nem szabályozza az autóbuszvezetők foglalkoztatási szabályait és bonyolult bérrendszerét, így a beolvadással egy időben ezeket a szakaszokat is meg kell alkotni, hogy az autóbusz-közlekedés a MÁV Starton belül is biztosítva legyen.
Dobi István egyébként leépítésekre is számít, de inkább a szellemi területről, mint a fizikai dolgozók körében, az utóbbiaknál ugyanis hatalmas a munkaerőhiány. A SZAKSZ ezeken a tárgyalásokon azt az álláspontot fogja képviselni, hogy a lehető legtöbb munkahelyet meg kell tartani, és amennyire csak lehet, a felesleges bérpótlékokat alapbéresíteni kell. Nincs még tehát vége a Volán-dolgozók kálváriájának, akik azután kezdtek sztrájkba tavaly decemberben és idén januárban, hogy 2023 végén egyáltalán nem kaptak ajánlatot semmilyen béremelésre, és csak sztrájk segítségével tudták kiharcolni a 17 százalékos béremelést az idei évre.
