Donald Trump egyértelmű és magabiztos győzelmével zárult le az Egyesült Államokban a Republikánus Párt előválasztását hagyományosan megnyitó iowai kaukusz. Ahogy az a hírekben is szerepelt, a diadalmas volt elnök már beszédben is megköszönte az óriási támogatást. Előnye valóban minden kihívójának nyomasztó, sőt, a demokraták máris elkezdhetnek komolyan aggódni 2024 miatt, hiszen sem mérsékelt, sem pedig radikális kihívói nem tudták még csak megszorongatni sem őt.

A hétfőn lezajlott választás az egyre rosszabb állapotban lévő amerikai Republikánus Párt első előválasztása, amit hagyományosan Iowa államban tartanak meg januárban. Donald Trumpnak itt hiába akadt még mindig közel egy tucat kihívója, magabiztosan hozta a megmérettetést.

Az első helyen a két nagy párt előválasztására hagyományosan kaukusz formájában kerül sor. Ennek során a szavazókörökben az adott elnökjelöltet támogató párttagok csoportokba rendeződnek, a csoportok szószólói pedig elmondják, miért ezt a jelöltet támogatják.

Idén ez az elmúlt évek Bernie Sanders és Donald Trump okozta izgalmaihoz képest is kiüresedő, szinte mellékes demokratikus hagyományként tűnt fel, szinte csak a politikai újságírók élőzős blogjai keltettek mesterséges izgalmat az esemény körül.

Egyrészt ugyanis hiába vannak kihívói szép számmal, a 2021-ben botrányosan, a Capitoliumot megostromló hívei okozta káosz közepén távozó Trumpról ezerszer meg lehet írni, hogy immár nincs esélye, az ország 45. elnöke rendre rácáfol ezekre a várakozásokra. Hiába írtam le már én is egyszer a 2022-es félidős választások után, hogy az általa támogatott jelöltek népszerűtlensége nem jelent jót az ő számára sem, úgy tűnik, más a Trump által támogatott jelölt, és más maga a botrányhős esete.

A New York Times által közölt adatok legalábbis Iowa esetében ezt igazolták: Trump több mint 56 ezer szavazatot, az összes szavazat 51 százalékát szerezte meg, ez olyan nagy előny, hogy a kaukuszon kérdéseket sem hagyott.

A mögötte második helyen végző, ugyancsak Orbán-kedvenc floridai kormányzó, Ron DeSantis szereplése saját céljai szempontjából akár szánalmasnak is nevezhető: 21,2 százalékot szedett össze. De még így is megverte a jobboldali elitkörök által a legutóbbi időszakban nagyon felmagasztalt volt ENSZ-nagykövetet, Nikki Haley-t, aki 19,1 százalékkal még a szavazók ötödét sem érdekelte. Haley, az egyetlen női jelölt a versenyben, pár hete azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy még Trumpnál is rasszistább próbált lenni, amikor azt állította, az amerikai polgárháborúban a déli államok nem is a „rabszolgaság” miatt akartak kiválni az unióból. Trump a megjegyzésre egyik gyűlésén nevetve reagált, és könnyedén közölte, „mindenki tudja”, hogy a rabszolgaság intézményének védelmében vált ki a Konföderáció. Tehát Haley-n még a bújtatott szélsőjobbos retorika sem segített.

Még rosszabbul járt a jobboldali techmilliárdosok (mindenek előtt Elon Musk Tesla- és Twitter-vezér) kedvence, az indiai-amerikai Vivek Ramaswamy aki 7,7 százalékpontot szerzett meg az iowa-i szavazók körében. Ezzel Haley és DeSantis mellett még ő maradt volna versenyben, de a Trumppal végig nagyon barátságos ifjú titán az eredmény után azonnal felfüggesztette kampányát és közölte, a továbbiakban Trumpot támogatja. Sajtókérdésre azt is elárulta, Trump győzelme esetén elfogadna egy kormányzati pozíciót is tőle.

Trump már a kaukuszon résztvevő szavazók legtöbb eredménye után egyértelmű diadalt tudott tehát aratni. Mindezzel sikeresen rácáfolt azokra az amerikai véleményformálókra, akik biztosra ígérték, hogy  Trump az ellene indított tucatnyi per és jogi huzavona, valamint 2020-as veresége miatt már nem vonzó a republikánus szavazók jelentős része számára.

Iowa egyelőre viszont azt bizonyította, hogy még ha minden pártbeli kritikusa össze is áll ellene, akkor is bírja az előválasztók abszolút többségének bizalmát. És noha hagyományosan Iowa csak az első szó, és nem az utolsó, ma mégis valószínűvé vált, hogy ismét kihívhatja Joe Biden elnököt ősszel.

A győztes békét ígér

„Itt az idő, hogy mindenki: republikánusok, demokraták, konzervatívok és liberálisok is összefogjanak, és a teljes ország egységbe tömörüljön! Helyre kell hoznunk a káoszt, azt a rengeteg halált és pusztítást, amit a világban látunk.” Ezekkel a szavakkal köszönte meg a rekord mértékű támogatást ünneplő hívei előtt Iowában az ismét a Fehér Házba készülő Trump. Szavai jelzik: sikerének kulcsát elsősorban abban látja, hogy élesen, sőt brutálisan támadta a Biden-kormányzatot és a liberálisokat, amiért nem tudták befejezni, illetve fenntartják az Egyesült Államok folyamatos katonai beavatkozásait a világban.

A volt elnök és kampánycsapata nyilvánvalóan azt gondolja, hogy az amerikaiak számára legvonzóbb ígéret a folyamatosan fellángoló konfliktusok láncolatának megállítása, és egyfajta kivonulás a világ ügyeiből és az Amerika ellenlábasaival folytatott folytonos háborúkból és konfliktusokból. A republikánusok a felmérések szerint különösen az Európában, Vlagyimir Putyin ellen harcoló ukránok NATO-támogatását ellenzik, miközben a Közel-Keleten és Kína ellen már ők is felvennék a kesztyűt.

Ezért Trump most elsősorban nem az amerikai belpolitikára koncentrálva kampányol, hanem azt ígéri, hogy a nukleáris eszkalációval fenyegető ukrajnai háború végére tesz pontot, még akár annak árán is, hogy jelentős engedményeket tesz Európában Vlagyimir Putyin orosz elnök ambícióinak.

Arra már kevesebben figyelnek, hogy megválasztása esetére Trump és csapata, valamint tágabban a Republikánus Párt is olyan tervekkel készül, amelyek mindörökre megváltoztatnák az amerikai demokráciát. Egyes, jobboldali és ultrakonzervatív alkotmányjogászok ugyanis olyan jogi rezsimet terveztek meg, amellyel az elnök hatalma a különböző minisztériumok és washingtoni szövetségi ügynökségek (környezetvédelmi, illetve munkaügyi hivatalok) kárára növelné az elnök egyszemélyi hatalmát, így sokkal nehezebbé téve annak eltávolítását.

Így Donald Trump ellenfelei továbbra is idegesek lehetnek a helyzetet látva. Az iowa-i kaukusz ugyanis az azelőtti helyzethez képest semmit sem változtatott, mintha mindegy lenne, hogy a felmérések után egy konkrét szavazásra is sor került. Joe Biden elnök problémái eközben viszont csak sokasodnak. Az ukrajnai háború után ugyanis úgy tűnik, Izrael gázai háborújának nyújtott segítsége és egyes NATO-szövetségeseivel Jemen ellen indított újabb csapásaival már egy regionális háborúba is belekeveredni látszik.

Eközben Izrael brutális, civilek elleni gyilkosságait már Hágában is genocídiumként tárgyalják, miközben ő és kormányzata mindezt a leghevesebben tagadja, Izraelt pedig továbbra is széleskörűen segíti. Mindez a fiatalabb és baloldalibb támogatói, valamint az amerikai muszlimok számára is vállalhatatlan jelöltté tette a korosodó elnököt.

Mindez így 2024 elején a felmérésekre is rányomja a bélyegét: a legtöbb szerint Joe Biden 2020-tól eltérően jelenleg veszítene Trumppal szemben.

Trump: ha Európát megtámadják, nem segítek!

Ráadásul a jelenlegi amerikai kormány ellenfelei világszerte igen komoly reményeket fűznek Donald Trump visszatéréséhez. Ilyen ember a globális szélsőjobboldalon lassacskán jelképes figurává váló Orbán Viktor is, aki az utóbbi két évben számtalanszor kijelentette, csak Donald Trump visszatérésével lenne elégedett az Egyesült Államokban. Bízik benne ugyanis, hogy Trump ismét a tárgyalás és a közeledés útjára tereli az nyugati szövetségesek és az orosz vezetés kapcsolatait, és a demokrácia, valamint a jogállam területén sem zaklatná őt elvárásokkal, ráadásul sikere egy baráti, szélsőjobboldali sikerszériát is elindíthatna az európai választásokon.

Trump valóban segíthet Orbánnak egy kényelmesebb és nyugalmasabb külpolitikai pozíció elérésében, az Európai Unió vezetőit azonban a visszatérésre készülő volt elnök ismét megbotránkoztatta. Míg korábban alig figyelt Orbánra, 2022 és az ukrajnai háború ügyében kifejtett bírálatait követően Trump egyre többször fennhangon is dicséri a magyar miniszterelnököt, és Ron DeSantis-szal még versenyt is futnak a kegyeiért.

Thierry Breton európai biztos ugyanis elárulta a Politico magazin európai kiadásának, a davosi Világgazdasági Fórumon, egy magánjellegű megbeszélésen futott össze Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Trump. Breton szerint ezek után Trump kertelés nélkül a következőket közölte von der Leyennel:

„Meg kell értenie, hogy ha Európát megtámadják, mi nem fogunk segíteni, nem fogjuk támogatni magukat. […] Egyébként a NATO halott, mi [az Egyesült Államok] pedig ki fogunk lépni, el fogjuk hagyni a NATO-t.”

A szavakból parázs vita kerekedett, amely során – ismét csak Breton szerint – Trump azt mondta a német EB-elnöknek: „maguk németek még amúgy is tartoznak nekünk 400 milliárd dollárral, amit a védelmükre költöttek.”

Az eset nagy botrányt kavart, és bár Trump, vagy csapata nem erősítette meg, hogy a beszélgetés így zajlott-e le, az, hogy Breton mindezt igen szokatlan módon nyilvánosan is megosztotta, jelzi, Trump visszatérésétől Brüsszelben ismét nagyon tartanak.