Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Izrael állama nemzetközi bíróság előtt: a népirtás vádjával fellépő Dél-Afrika sürgős intézkedést kér a palesztinok védelmében

Csütörtök délelőtt megkezdődtek a meghallgatások Hágában a Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice, ICJ) épületében, miután a Dél-afrikai Köztársaság Izraelt népirtással vádoló, 84 oldalas keresetet nyújtott be az ENSZ testülete elé december 29-én . A kereset célja, hogy a bíróság mondja ki, Izrael Gázai övezetben folytatott háborújának célja palesztinok elleni népirtás, amelyet „a palesztin nemzeti, faji és etnikai csoport jelentős részének megsemmisítése” által követ el, illetve szándékozik elkövetni. A csütörtöki meghallgatáson Dél-Afrika ismertette a vádakat, pénteken pedig Izrael képviselői a védelemmel kapcsolatos érveket a bíróság előtt.

Bár a népirtás megtörténtének elbírálása akár éveket is igénybe vehet, a mostani eljárási szakasz célja, hogy az ICJ eldöntse, szükséges-e kiadnia egy sürgős ideiglenes intézkedést, amelyben felszólítja Izraelt a harci cselekmények azonnali beszüntetésére.

Ezt Dél-Afrika kérte a bíróságtól, hogy megvédje a gázai lakosságot a további károktól, és biztosítsa, hogy Izrael eleget tegyen a népirtási egyezmény rendelkezéseinek. Dél-Afrika szerint a gázai palesztinok „sürgősen és nagymértékben rászorulnak a Bíróság védelmére”. Erre, ha szükségét látja a Nemzetközi Bíróság, még e hónap során sor kerülhet.

Az izraeli kormányerők részéről megszólalók „abszurdnak”, „alaptalannak” és a történelmi antiszemita rágalmakra utalva „vérváddal egyenértékűnek” minősítették a vádakat.

„Erőszakos kitelepítés, éheztetés, válogatás nélküli gyilkolás” – A vád érvei

Dél-Afrika nyolc pontban foglalta össze vádjait Izrael állama ellen, ami szerinte kimeríti a népirtás fogalmát. A vádpontok:

  • palesztinok tömeges meggyilkolása a Gázai övezetben, akiknek jelentős hányada nő és gyermek (körülbelül 70 százalék) a több mint 21 110 halálos áldozat közül, és a jelek szerinti tömeges kivégzések;
  • súlyos mentális és testi sérülések okozása a gázai palesztinoknak, beleértve a csonkítást, a pszichológiai traumát, valamint az embertelen és megalázó bánásmódot;
  • a gázai palesztinok mintegy 85 százalékának – köztük gyermekeknek, időseknek és fogyatékkal élőknek, valamint betegeknek és sebesülteknek – kényszerű evakuálása és kitelepítése. Az izraeli haderők továbbá palesztin otthonok, falvak, városok, menekülttáborok és egész területek tömeges lerombolását okozzák, ami megakadályozza, hogy a palesztin nép jelentős része visszatérjen otthonába;
  • Izrael a gázai ostromlott palesztinok széles körű éhezését és kiszáradását okozza azáltal, hogy megakadályozza a megfelelő humanitárius segítségnyújtást, elvágja a hozzáférést elegendő élelmiszerhez, vízhez, üzemanyaghoz és áramhoz, valamint elpusztítja a pékségeket, malmokat, mezőgazdasági területeket és más termelési és ellátási eszközöket;
  • Izrael a gázai palesztinoknak, köztük 1,9 millió belső menekültnek, nem biztosít megfelelő ruházatot, menedéket, higiéniai és köztisztasági ellátást, illetve korlátozza annak biztosítását. Ez arra kényszeríti a civil lakosságot, hogy veszélyes, nyomorúságos körülmények között éljenek, továbbá a menedékhelyek rendszeres célzása és lerombolása, valamint a menedéket kereső személyek, köztük nők, gyermekek, idősek és fogyatékkal élők megölésével és megsebesítésével együtt;
  • Izrael nem biztosítja a gázai palesztinok orvosi ellátását, beleértve a súlyos testi sérüléseket okozó, más népirtó cselekmények által okozott orvosi szükségleteket. Ez a palesztin kórházak, mentőautók és egyéb egészségügyi létesítmények elleni közvetlen támadások, palesztin orvosok, medikusok és ápolók (köztük a legképzettebb gázai medikusok) meggyilkolása, valamint a gázai egészségügyi rendszer megsemmisítése és ellehetetlenítése révén történik;
  • a palesztin élet elpusztítása Gázában az infrastruktúra, az iskolák, egyetemek, bíróságok, középületek, közhivatalok, könyvtárak, boltok, templomok, mecsetek, utak, közművek és más, a palesztinok mint csoport életének fenntartásához szükséges létesítmények elpusztításával. Az izraeli hadsereg egész családokat gyilkol meg, egész szóbeli hagyományt töröl ki, és a társadalom kiemelkedő és kiváló tagjait öli meg; valamint
  • olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek célja a palesztin születések megakadályozása a Gázai övezetben, beleértve a palesztin nők, újszülöttek, csecsemők és gyermekek ellen elkövetett reproduktív erőszakot.


Tembeka Ngcukaitobi dél-afrikai jogász részletes válogatást közölt az izraeli katonák közösségi médiába feltöltött rövid videói közül, így a 2024. január 11-i hágai meghallgatás abban az értelemben már mindenképpen történelmi, hogy itt használták először a TikTok közösségi videómegosztóra feltöltött anyagokat egy háborús bűnökről és genocídiumról szóló ügyben az ENSZ Nemzetközi Büntetőbíróságon. Ngcukaitobi ezenkívül Benjamin Netanjahu gázai háború megindulása előtti beszédéről is videót mutatott be, ebben az izraeli miniszterelnök úgy fogalmazott: „Emlékezzetek arra, amit Amalek fiai tettetek veletek!” Ezzel az Ószövetségnek arra az epizódjára utalt, amelyben az izraeliták az őket támadó Amalek népét kiirtották. Mindezek és még számos kormányzati képviselő nyilatkozata a jogász szerint „vérfagyasztó módon” mutatják, hogy a népirtás szándékát Izrael vezetői világosan és előre deklarálták.

Dél-Afrika érve volt a bíróság előtt az első napon az is, hogy az október 7-i terrortámadások és a gázai háború is a több évtizedes apartheid jellegű rendszer, erőszakos vegzálás, elnyomás és háborús cselekmények keretében értelmezhető, tehát annak az erőszakos rezsimnek a keretében, amelyet Izrael 1948 óta a palesztin arabok ellen kiépített.

A Gázában harcoló katonák és gázai lakosok rövid videói ezenkívül arra is bizonyítékot nyújtanak, hogy a tömeges kitelepítés és a civilek ellen elkövetett gyilkosságok mindennaposak. A jogászok hangsúlyozták, hogy mint semmiféle terrorcselekmény, a 2023. október 7-i sem lehet indok egy tömeges etnikai tisztogatással járó háború megkezdésére.

A meghallgatás első napján John Dugard dél-afrikai nemzetközi jogász kiemelte, a vád többször is megkereste Izrael állam hivatalos szerveit, hogy találkozót kezdeményezzen velük a meghallgatás előtt, erre azonban az izraeli fél érdemben nem reagált, és csupán a Nemzetközi Büntetőbíróság előtti meghallgatás utánra ígért egyeztetést. Dél-Afrika szerint azonban ennek azonban semmi értelme nem lenne.

Dugard emlékeztetett, hogy minden, az ENSZ népirtás elleni egyezményét aláíró állam (ezek közé tartozik 1955 óta Magyarország is) a nemzetközi közösség teljes plénumának felelős, azért, hogy az olyan népirtások, mint amilyen most értelmezésük szerint Gázában is folyik, ne csak leálljon, de el se kezdődjön.

Az ország által delegált minden jogász jelezte, hogy az 1994-ben az apartheid rezsimet leváltó új, demokratikus kormányzat a fekete többségű államban „történelmi felelősségének érzi”, hogy felhívja a világ közvéleményének figyelmét arra, az ő múltbeli helyzetükhöz hasonló – ha nem rosszabb – helyzetre, amibe a palesztin nép került. Elsősorban azért, hogy a nemzetközi nyomás elérje a civilek elleni brutális izraeli akciók befejezését.

Izraeli kormány: Vérvád, Hamász, alaptalan eljárás

Izrael pénteken válaszol az ellene felmerült vádakra Hágában. Az ország hivatalos úton jelezte már, hogy Dél-Afrika vádjait alaptalannak tartja, és az ország a „Hamász szócsöveként” működik ebben a kérdésben. Izrael álláspontja szerint a hadsereg csak Hamászhoz köthető célpontokat támad, és nem a civil lakosságot.

Az izraeli külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy szerintük az állam ellen zajló bírósági eljárás „a történelem egyik legnagyobb képmutatása, amelyet hamis és alaptalan állítások sorozata súlyosbít”.

A minisztérium véleménye szerint Dél-Afrika „teljes mértékben kiforgatta a gázai valóságot, figyelmen kívül hagyva, hogy a Hamász terroristái [október 7-én] beszivárogtak Izraelbe, gyilkoltak, erőszakoltak és izraeli állampolgárokat raboltak el, pusztán azért, mert izraeliek, s mindezzel népirtást kíséreltek meg”.

Az izraeli ellenzék egyik vezetője, Jair Lapid is reagált az X-en, mondván, hogy „ma nem Izrael áll bíróság előtt, hanem a nemzetközi közösség integritása”. Lapid szerint „Ha egy ország, amely megvédi magát egy (…) terrortámadástól, népirtás miatt bíróság elé kerülhet, akkor a népirtási egyezmény a terrorizmus jutalmává vált”.

A pénteki meghallgatáson a védelem kijelentette, hogy az ICJ-nek nincs joghatósága az ügyben, mivel szerintük nem áll meg a népirtáshoz szükséges „speciális szándék”, azaz Izrael szerint nem volt szándékuk a palesztinokat mint népet támadni. Az ennek ellentmondó magas szintű (gyakran kormánytagoktól származó) nyilatkozatokat a védelem azzal igyekezett semmissé tenni, hogy „random idézeteknek” minősítette őket.

Az ICJ joghatóságát firtató jogászok szerint ha katonák követtek el bűnöket, azt Izrael igazságszolgáltatása fel fogja deríteni, de az ilyesmi nem tükrözi a katonai döntéshozók szándékait.

Ennek némileg ellentmond a tény, hogy maga a védelmi miniszter, Joav Gallant jelentette be a háború legelején, hogy megvonja az élelmiszert és a vizet a gázai lakosságtól, egy füst alatt „emberi állatoknak” nevezve Izrael ellenségeit, és akkor csak egy példát hoztunk a magas rangú katonák súlyos nyilatkozataiból.

Harc a bíróságon kívül

A két fél igyekszik támogatókat gyűjteni maga mellé az eljárás során, mind hivatalosan, mind informális keretek között. A Dél-Afrika által képviselt vádat támogatja az 57 tagállammal rendelkező Iszlám Együttműködés Szervezete, míg Izraelt az Egyesült Államok és több másik ország. Az USA támogatása azért is lehet fontos Izraelnek, mert a Nemzetközi Bíróság ítéleteit – lévén ENSZ-szervezetről szó – kizárólag a Biztonsági Tanács tudja végrehajtatni, ha a felek közül valamelyik nem hajlandó alávetni magát az ítéletnek. A BT-ben viszont Washington bármikor megvétózhat bármilyen, Izraelt hátrányosan érintő intézkedést, ahogy ezt a történelem során és október 7. óta is rendszeresen megtette.

Az izraeli külügyminisztérium az utóbbi hetekben instruálta nagykövetségeit világszerte, hogy szólaljanak fel, és gyakoroljanak nyomást a helyi politikusokra és diplomatákra, annak érdekében, hogy azok Izrael mellett álljanak ki a Nemzetközi Bírósági eljárással kapcsolatban.

Az izraeli kommunikációs irányvonalat – amit John Kirby, az USA nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője is megismételt a napokban – Ejlon Levi, a kormány szóvivője kedden foglalta össze. Levi szerint Izrael hadműveletei éppen, hogy egy Hamász-vezette zsidóellenes népirtást próbálnak megakadályozni.

„Milyen tragikus, hogy egy szivárvány-nemzet, ami büszkén harcol a rasszizmus ellen, pro bono fog küzdeni a bíróságon zsidóellenes rasszisták védelmében”

– tette hozzá gúnyosan a szóvivő.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök a meghallgatások kezdete előtt, szerda este közzétett nyilatkozatában a korábbiaknál jóval enyhébben fogalmazva vázolta Izrael szándékait:

„Szeretném, ha néhány dolog abszolút világos lenne. Izraelnek nincs szándéka folytatólagosan megszállni Gázát, vagy elűzni annak civil lakosságát.”

Dél-Afrikához hasonlóan a muszlim országokon túl Brazília, Kuba, Venezuela, Bolívia, Honduras és Kolumbia is nevezte már hivatalosan népirtásnak a gázai hadműveleteket. Az országokon túl a Nemzetközi Bírósági eljárást támogatja közel 1300 helyi és nemzetközi civil szervezet is világszerte. A „Nemzetközi Koalíció a Palesztinai Népirtás Megállításáért” nevű kezdeményezés december 30-án alakult, kiáltványában ez áll:

„A Nemzetközi Koalíció a palesztinai népirtás megállítására felszólítja az emberi jogi, munkásjogi, antikolonialista, antiimperialista és egyéb csoportokat, hogy mozgósítással fokozzák a közvélemény nyomását, és követeljék, hogy országaik haladéktalanul nyújtsanak be beavatkozási nyilatkozatokat a Nemzetközi Bírósághoz. Függetlenül attól, hogy a Nemzetközi Bíróság hogyan dönt Dél-Afrika ügyében, a koalíció elkötelezett a palesztinai népirtás megszüntetése mellett, és továbbra is fellép annak érdekében, hogy ez valósággá váljon.”

Frissítés (01.16.): A cikk korábbi verziója az izraeli védelmi miniszter, Joav Gallant szavait értelmezte. Valójában nem egyértelmű, hogy Gallant a Hamasz-tagokról, vagy a gázai lakosságról beszélt-e, amikor „emberi állatokról” beszélt, szavait nem egyértelműsítette.