Eddig két kitörés napjára tervezett eseményt tiltott be a rendőrség, amiket a Budai várban tartottak volna meg szélsőjobboldaliak. Az események érdekessége, hogy amíg az első, december 13-n bejelentett egy hagyományosnak mondható megemlékezés a Budai várból való kitörésben elesett „hősökről”, addig a második, két nappal később bejelentett gyűlés a „tavalyi antifa-terror áldozatairól” való megemlékezés lett volna. Az eseményeket egyaránt február 10-re szervezték volna, amikor idén a neonáci szervezetek a „Becsület napját” ünneplik.

A tiltásra mindkét esetben egy 2022-es Kúriai döntés szolgáltatott alapot, amelyben a legfelsőbb bírói szerv helyt adott a rendőrség egy korábbi határozatában szereplő érvelésnek.

Eszerint a hatóság egy gyűlés megtartását megtilthatja, amennyiben „a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására”.

Ugyan a második gyűlés a bejelentő érvelése szerint nem a kitörés napjához kapcsolódik, azonban a rendőrség a helyszín- és időpont választás alapján ennek ellenkezőjére jutott.

Nem ez az első eset, hogy a neonáci és szélsőjobboldali szervezetek trükkökkel próbálják megszervezni a Kúria által tiltandónak ítélt eseményt. Tavaly az egyik ilyen megmozdulás bejelentője a vészkorszak alatt meggyilkolt zsidókra való megemlékezésre hivatkozott – a rendőrség akkor arra jutott, hogy a bejelentő megpróbálta átverni őket, és valójában egy szélsőjobboldali esemény számára igyekezett lefoglalni a területet.

És így játszotta ki a hatóságot a Légió Hungária akkor, amikor a megemlékezésüket egy Normafa-közeli erdőben tartották meg. A szélsőjobboldali szervezet vezetőségi tagja, Incze Béla akkor azzal érvelt, hogy az erdő nem közterület, és a rendezvényhez a Pilisi Parkerdő Zrt.-től kértek és kaptak engedélyt. Azonban erről sem a rendőrséget, sem pedig a bíróságot nem sikerült meggyőzniük, ennek ellenére mindössze 100 ezer forintos bírságot szabtak ki a be nem jelentett esemény miatt.

Hegyi Szabolcs a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi szakértője akkor a Szabad Európának úgy fogalmazott: a gyülekezési jog alapján egyértelműen közterületnek számít az érintett terület, mivel állami tulajdonról van szó, nincs körbekerítve, bármikor látogatható, ugyanolyan bárki számára nyitva álló terület, mint az utca vagy a tér – később a bírósági és a rendőrségi érvelés is ez volt. A jogász szerint aki nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, az szabálysértést követ el, vagyis a rendezvény szervezőjével szemben szabálysértési eljárást lehet indítani. Azonban megtiltott gyűlés szervezése már a Büntető törvénykönyvbe ütköző bűncselekmény, vétség, amelyet egy évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni –

ehhez képest a 100 ezer forintos bírsággal könnyen megúszták a tavalyi esemény szervezői.

Incze Béla a tárgyalást követően úgy nyilatkozott a Magyar Jelen szélsőjobboldali portálnak, hogy a 2024-es Becsület napjára „újabb ötlettel fognak előállni” és meg fogják tartani a megemlékezést.

Ezt mutatja az is, hogy a fenti két megtiltott gyűlés ellenére már nyíltan hirdetik szélsőjobboldali csatornákon az idei programot. Ebben pontos helyszínek nem szerepelnek, de a kitörés túra keretében a várban megtartott fénylánc mellett szerepel a „Becsület napja” is. A Blood and Honour pedig koncertekkel egybekötött megemlékezést szervez szintén titkos helyszínen.

A tavalyi „becsület napját” megelőzően több atrocitásra is sor került, amikor külföldi állampolgárok a ruházatuk alapján támadtak meg és vertek össze brutálisan szélsőjobboldalinak vélt embereket Budapesten. Illetve amikor szélsőjobboldaliak vertek össze járókelőket a Széll Kálmán tér közelében, és bántalmaztak egy újságírót a Normafánál.

Azonban amíg az előbbi ügyeket a rendőrség nagy nyilvánossággal kezelte, ezzel egy ártatlan nő meghurcolásához vezetve, addig az utóbbiakról inkább hallgatott. Az ügyekről itt írtunk bővebben.

Arról pedig, hogy miről szól a „Becsület napja” itt írtunk. Röviden: a kitörés napján magyar és nemzetközi szélsőjobboldali csoportok gyűlnek össze Budapesten, egyrészt hogy megemlékezzenek az 1945. február 11-i budavári kitörésről, másrészt hogy megtartsák éves zászlós-egyenruhás seregszemléjüket. A nyíltan náci megemlékezések és megmozdulások mellett évente megtartják a „Kitörés emléktúrát” is, ami bár hivatalosan teljesítménytúra, valójában elsősorban egyenruhás-horogkeresztes zászlós bóklászás a budai hegyekben.

A kitörés keretében a budai várban körülzárt uszkve 40 ezer német és magyar katona nagyjából fele próbált meg az SS vezetésével áttörni a szovjet ostromgyűrűn, miután Hitler úgy döntött erődöt csinál Budapestből, ezzel hónapokkal meghosszabbítva a város és lakosai szenvedését.

A kiéhezett, leharcolt és átfagyott alakulatoknak esélyük sem volt a Vörös Hadsereggel szemben, és míg akik megadták magukat hadifogolyként megmenekülhettek, a kitörés résztvevői szinte mind egy szálig elpusztultak. A kitörés valójában nem hőstett volt, hanem értelmetlen vérfürdő. A benne résztvevők pedig nem Európát védték a kommunizmustól és a „keleti hordáktól”, ahogy az egykori és mai nácik (és más szélsőjobboldaliak) tálalják, hanem Hitler birodalmának agóniáját hosszabbították meg a budapestiek és tágabb értelemben Európa lakosainak szenvedése árán.

De nem a Becsület napja az egyetlen nemzetközi szélsőjobboldali, neonáci találkozó, amit Magyarországon tartanak. Amint arról beszámoltunk, május 6-án Csókakőn rendezték meg európai szélsőjobboldali szervezetek a „European Fight Night” (Európai Küzdősport-est) nevű eseményt, amely a szervezők szerint „a legnagyobb radikális nacionalista összejövetel a koronavírus óta”. Október elején pedig Sopronban rendezték meg az „1. Gerd Honsik Európa Kongresszust” ausztriai neonáci csoportok, a magyar szélsőségesek részvételével.

Arról, hogy miért lehet ennyire vonzó Magyarország a szélsőjobboldaliak számára a tavalyi Becsület napja elleni antifasiszta tüntetés szervezőivel beszélgettünk, akik elmondták, hogy ugyan „Ausztriában és Németországban is vannak hasonló rendezvények”, de 

„Budapest az egyik utolsó hely, ahol nácik felvonulhatnak nyíltan, SS-egyenruhában, és megpróbálják újraírni a történelmet”.

Ez ellen próbálnak meg fellépni a hazai antifasiszta szervezetek, akik évek óta ellentüntetést szerveznek a várba a „Becsület-napja” ellen. Az egyik legjelentősebb ilyen megmozdulás a várbéli események 75. évfordulóján, 2020-ban volt, de a tavalyi évben is antifasiszta tüntetők várták az egyenruhás masírozókat, amikor a várban már nem tarthattak megemlékezést a neonáci csoportok.