Megtöltötték az akkugyárak miatt aggódó helyi lakosok a váci Városháza dísztermét, ahol lakossági fórumot tartott az önkormányzat csütörtökön. Különös aktualitást adott az egy héttel előre meghirdetett eseménynek, hogy előző este csőtörés történt Václigeten, és elöntötte a környéket a gödi Samsungból folyó ipari szennyvíz. A helyzetet súlyosbítja, hogy a környéken nincs vezetékes víz, a helybéliek kútvízzel főznek és fürdenek, amit az önkormányzat a történtek után nem javasol nekik. De nemcsak a szomszédos Samsung-gyár miatt aggódhatnak a váciak: Vácon is épül akkumulátorgyár, és a gyárhoz szükséges számos más infrastruktúra, például raktár és munkásszálló is.
A helyi ügyekről szóló, tájékoztató jellegű eseményen többször szóba került az országos politika és a magyar kormány felelőssége is. A kormányellenes hangulatnál is feltűnőbb volt azonban, hogy az érintetteket ugyan aggasztja a vendégmunkások jelenléte, de a környezetszennyezés még ennél is jobban.
Így volt ezzel a Samsung-gyárral immáron évek óta harcoló Göd-ÉRT Egyesület koordinátora, Szaszkó Andrea is, aki felkért előadóként vett részt az eseményen: beszédét azzal kezdte, hogy a „gazdasági bevándorlás” témája helyett inkább a környezetszennyezés problémáját szeretné hangsúlyozni. Ezután beszélt számos problémáról: a hatóságok tétlenségéről, a monitoring hiányáról a gödi kutakban már kimutatott, reproduktív szervekre káros NMP-szennyezésről, vagy arról, hogy nemrég tűzoltóhab lepte el a gödi kutakat.
A fórumon a Göd-ÉRT képviselőjén kívül Vác polgármesterétől és alpolgármesterétől, illetve a váci rendőrfőkapitánytól kérdezhettek a megjelentek. Vác 2019-ben megválasztott ellenzéki polgármestere, Matkovich Ilona felvezetőjében kvázi adottságként beszélt a Samsung-gyárról, amelynek negatív hatásait, mint például a minapi csőtörést, polgármesterként mérsékelnie kell, ennél többet viszont nem tehet. Jogi értelemben igaza volt: az önkormányzatnak semmilyen ráhatása nincsen az akkumulátorgyárra, lévén „nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásról” van szó, amely „különleges gazdasági övezetnek” nyilvánított területen helyezkedik el, ezért még az iparűzési adójából sem részesülhet az önkormányzat. A polgármester úgy fogalmazott:
„Szeretnénk közösen kialakítani városunknak az álláspontját arról, hogy milyen ipari létesítményeknek a betelepítését engedjük, és amelyek már itt vannak, és megakadályozhatatlanok, ott milyen elvárásaink vannak, miket tudunk tenni, miket tud tenni a politika, miket tud tenni a civil szféra, mert nem szeretnénk Gödnek és Fótnak a példáját követni, az ő sorsukra jutni. […] Ezek a cégek már itt vannak, tehát tulajdonképpen itt annyit tudunk tenni, hogy elvárjuk azt, hogy ezekben a megépülő gyárakban, majd az új ipari beruházásokban a megfelelő környezetvédelmi előírásokat tartsák be, és ezeket pedig amennyire tudjuk, le fogjuk ellenőrizni.”
A helyi lakosság ezzel szemben többször kifejezte, hogy még a gyár létezésével se ért egyet. Mint például az első felszólaló is, akinek egy esőzés után egyszer csak elpusztultak a növényei a kertjében, szerinte a gödi Samsungból kipárolgó anyagok miatt.
Azt javasolta a hallgatóságnak, ne várjanak a hatóságokra, béreljenek fel ők maguk tudósokat a környezetpusztítás feltérképezésre. Véleménye szerint elsősorban nem a gyárral, hanem „pártunkkal és kormányunkkal” szemben kell harcolni, tette hozzá.
Ezt a véleményt többen is osztották. Valaki megjegyezte, hogy „a kormány csak a zsebét tömi”, másvalaki bekiabálta, hogy „meg se kérdez minket Viktor bácsi”. Az egyik felszólaló utalt arra is, hogy az akkumulátorgyárak körüli kisebb beruházásokat, infrastrukturális fejlesztéseket, például a gödi Samsung körüli vízvezetékek kiépítését is Mészáros Lőrinc cégei végzik, és profitálnak belőle:
„Nem kell az akkumulátorgyár, mert a hasznát nem a magyar emberek fogják élvezni, még azt sem, amit ténylegesen hoz.”
Ez utóbbi hozzászólás nagy tapsot kapott.
Többen panaszkodtak a rendőrfőkapitánynak arról, hogy környékükön megnőtt a teherforgalom az épülő gyár miatt, száguldoznak az autók a kertvárosi utakon, és azt kérdezték, miért nem végez a rendőrség több közúti ellenőrzést. A közbiztonság témája is többször felmerült. A lakók arról számoltak be, hogy megnőtt a betörések és az autók feltörésének száma, amit a polgármester is megerősített, a „megélhetési válságnak” betudva a jelenséget.
A lakossági fórum disztópikus jellegét növelte, hogy a helyszínen felszólalt a Mi Hazánk helyi politikusa, Csereklye Krisztina is, környezetvédelmi szakértő, a párt zöld tagozatának elnöke. A szélsőjobboldali politikus számon kérte a polgármestert, amiért nem veszi igénybe szakmai segítségét, és számon kérte a rendőrkapitányt is, amiért nincs közbiztonság, és a váci rendőrség nem fogadta ezzel kapcsolatos javaslatait. A felszólalását a közönség tiltakozásképp kitapsolta, mondanivalóját alig bírta végigmondani.
A vendégmunkásokról többféle vélemény is elhangzott. Van, aki nem örül neki, hogy a munkásszálló „frekventált helyen lesz”, van, aki fél attól, hogy „más kultúrát” hoznak a bevándorlók a városba. A polgármester egyszer „migránsnak” is nevezte őket, bár hozzátette, hogy „embertelen” az a mód, ahogy az akkumulátorgyárak dolgoztatják és elszállásolják őket, sőt, szerinte a kormány rajtuk fogja igazán alkalmazni a rabszolgatörvényt. Megint más „kulturáltabb politikát” szeretne látni a bevándorlókérdésben, és szóvá tette, hogy míg a kormány évekig uszított a bevándorlók ellen, most mégis idehozza őket. S amíg a kormány azzal igyekszik nyugtatni az idegenellenességre hangolt magyar lakosságot, hogy a vendégmunkások csak rövid ideig lesznek itt, utóbbi hozzászóló épp az integráció eszközeit hiányolta:
„Kellenek-e nekünk bevándorlók? Én ebben a kérdésben lényegesen óvatosabban fogalmaznék, mint az előttem szólók. Én azt gondolom, hogy egy kulturáltabb politikát szeretnénk megvalósítani, mint azok, akik bevándorlókat hoznak ide, és bevándorlók ellen izgatnak. Nekem semmi bajom nincsen a bevándorlókkal, de az, hogy egy negyvenezres városba mondjuk csak ezer bevándorlót hoznak, ezt csak felelősen kellene megtenni. Sem a lakosság nincsen felkészítve, sem számukra nincsen program. Ahogy a polgármester is mondta, nem tanulnak magyarul, nincsenek kulturális programjaik, semmi nincsen, csak ide akarják őket hozni.”
Így köszöntött be tehát Vácra a globális kapitalizmus és az elektromos autógyárak világméretű ipara. Magából a beszélgetésből is világos volt, hogy egyedül, helyben képtelenek lesznek a váciak megoldania a problémáikat, amelyek szerte az országban felbukkantak már. Ezért is fontos, hogy a Göd-ÉRT vezetésével már országosan is szerveződnek az akkugyárak ellen tiltakozó helyi lakosok, ami hosszú távon akár egy új magyarországi zöld mozgalom kezdetét is jelentheti.
Nem szabad azonban alábecsülni annak jelentőségét, hogy nemzetközi problémáról van szó, amely nemzetközi megoldást kíván. Emlékezetes, hogy 2019-ben azért buktatták meg az Egyesült Államok közreműködésével Bolívia elnökét, Evo Moralest, mert több részesedést akart szerezni saját országának az akkumulátorgyártáshoz szükséges bolíviai lítiumkészletekből. Az eset kapcsán a Tesla vezérigazgatója, a világ egyik leggazdagabb embere, Elon Musk azt nyilatkozta, „azt buktatjuk meg, akit akarunk”. Igaz, Orbán Viktort nem kell megbuktatniuk, ő tálcán kínálja Magyarországot, önszántából.
