A szociális tüzelőanyagra adott állami támogatás mértéke 2018 óta változatlan, míg azóta több mint kétszeresére emelkedtek a tűzifaárak. Ebből az is következik, hogy vagy kevesebb tüzelő jut minden háztartásnak, vagy a kedvezményezettek számát kell csökkenteni. Így egyre inkább egy-egy érintett kistelepülés és helyi elosztási szabályain múlik, hogy mennyi szociális tűzifához juthatnak hozzá a rászorulók. A Belügyminisztériumtól a fűtési szezon kezdete előtt kikért közérdekű adatokat kielemezve a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikusai megdöbbentő egyenlőtlenségekre bukkantak: az egy háztartásra jutó támogatás mértéke akár harmincszoros is lehet egyes települések közt.
A tűzifa ára az elmúlt 10 évben több mint háromszorosára emelkedett – csak a tavaly júliusi rezsicsökkentés-változás bejelentése óta idén februárig 77 százalékkal, a KSH adatai szerint. Ennek fő oka a hirtelen megnövekedett kereslet volt, mivel nagyon sokan fatüzeléssel akarták kiváltani az átlagfogyasztás feletti gázfelhasználásukat.
A 2023-as szociálistűzifa-pályázati kiírásban a tüzelőanyagok (barnakőszén, keménylombos tűzifa, lágylombos tűzifa) előre meghatározott egységára is értelemszerűen drágább lett tavalyhoz képest. Ennek hatására az önkormányzatok az idei fűtési szezonban jelentősen kevesebb tüzelőanyagot tudnak vásárolni és kiosztani az a rászorulók számára.
A maximálisan megpályázható összeg országosan egységes szempontrendszere (ahol a szilárd tüzelőt használó háztartások aránya nem számít) és az elnyert tüzelőanyag kiosztási feltételei, amelyeket helyi rendeletben szabnak meg az önkormányzatok, eltérhetnek egymástól.
Ezért lehetséges az, hogy évről évre óriási egyenlőtlenségek vannak az egy háztartásra jutó tüzelőmennyiség tekintetében a települések, megyék és régiók között.
A Habitat kedden publikált számításai szerint a legnagyobb értékű tüzelőanyagot kiosztó kistelepülésen akár harmincszor akkora lehet az egy háztartásra jutó támogatás mértéke, mint a legkisebbén.
Míg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nyéstán például 166 688 forintnyi támogatás juthat egy egy háztartásra átlagosan, a békési Pusztaottlakán mindössze 5438 forint. A megyék közt is kiugró különbségeket tapasztaltak a szakértők: a „legbőkezűbb”, Vas megyei településeken átlagosan majdnem kétszer annyi támogatás jut egy háztartásra, mint a sereghajtó Békésben (egészen pontosan 1,8-szeres a különbség).
A szakértők arra a szintén beszédes adatra is felhívják a figyelmet, hogy 2022-ben a háztartások által kapott legtipikusabb támogatási összeg (körülbelül 25 ezer forint), tavaly még 1,2 m³ keménylombos tűzifára volt elegendő, idén ugyanez az összeg viszont már csak 0,9 m³-re.
A Habitat for Humanity Magyarország minden évben kikéri kielemzi a Belügyminisztériumtól az ötezer főnél kisebb önkormányzatok számára elérhető pályázati keret felhasználásáról elérhető adatokat.
Szociális tűzifára a jelenlegi rendszerben minden 5 ezer fő alatti település pályázhat, hogy az ott élő rászoruló háztartásoknak térítésmentesen tudjon tüzelőanyagot juttatni.
Az önkormányzatok által elnyerhető támogatási össze a bizonyos szociális juttatásokban részesülők, a közfoglalkoztatottak és a 80 év felettiek számától függ. Egyáltalán nem befolyásolja azonban az elnyerhető összegek mértékét, hogy hány szilárd tüzelőanyaggal fűtő háztartás van a településen.
Magyarországon széles körben elterjedt fűtési mód a fatüzelés, de elsősorban az alacsony jövedelmű, rossz állapotú lakásokban élő háztartásokra jellemző, főképp vidéki, kisebb településeken. A fűtéshez kizárólag vagy részben szilárd tüzelőt használó háztartások aránya országosan 32%.
A Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai javaslatai a következők:
- A program keretösszegét többszörösére kell emelni
- Ötezer főnél nagyobb településekre is ki kell terjeszteni
- A támogatás központi és helyi elosztási szabályait összhangba kell hozni
- Fokozottan figyelembe kell venni a rászorultsági szempontokat és a szilárd tüzelőt használók arányát
- A kiosztandó fa nedvességtartalmát szabályozni kell
- A szénféleségek támogatását meg kell szüntetni
- A tűzifa szállítási költségeit is fedeznie kell a támogatásnak
A Habitat már idén márciusban, a 2023-as szociális tüzelőanyag-pályázat kihirdetését követően figyelmeztetett, hogy az ötmilliárdos pályázati forrás idén csak háromnegyed annyi tüzelőre lesz elég, mint tavaly, míg a rászorulók száma jelentősen megnőtt az energiaválság és a magas infláció következtében. A szakértők tavaly augusztusban arra kérték a kormányt, a Belügyminisztériumot és az Agrárminisztériumot, hogy lényegesen emeljék meg a szociális tüzelőanyag támogatására fordítandó keretösszeget. Ez azonban nem történt meg, hanem a hatósági áras tűzifaprogramot indította el a kormány, kimondottan „nem szociális szempontból”. Így ahelyett, hogy célzottan a rászorulókat támogatták volna – akik a legkevésbé tudtak hozzájutni a hatósági áras tűzifához is –, óriási nyomás hárult az állami erdészetekre a nagy érdeklődés miatt.
A Habitat szerint a mai árak, az infláció és a megemelkedett igények mellett szinte felfoghatatlan, miért tartják ilyen alacsonyan a kormány a program keretét. Rámutatnak: az ötmilliárdos keretösszeg eltörpül a rezsicsökkentésre szánt több száz, az energiaválság óta pedig több ezer milliárdokhoz képest.
