A Győri Törvényszék megsemmisítette a Fertő tavi kormányzati luxushotel-beruházásra 2023 májusában kiadott környezetvédelmi működési engedélyt – derül ki az üggyel a kezdetektől foglalkozó Greenpeace környezetvédő szervezet közleményéből. Ezzel a hányattatott sorsú, és már 2022 nyarán leállított beruházás befejezése még inkább bizonytalanná vált. Noha az eddigi környezetrombolást nem teszi meg nem történtté a döntés, gátat szabhat a továbbiaknak.
Fontos eredmény, hogy a Törvényszék kimondta, hogy a Kormányhivatal nem végezte el a feladatát, mikor a beruházásnak kedvező döntést hozott.
„A határozat kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem. A Törvényszék a Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte”
– írja a környezetvédő szervezet. A Greenpeace a Fertő tó Barátai helyi civil szervezettel közösen bizonyította, hogy a beruházás nem felel meg a környezetvédelmi szabályoknak.
Nem kérték ki ugyanis a kötelezően megkérdezendő vízjogi kérdésekben illetékes szakhatóság állásfoglalását, pedig ez a hatóság az egyik, a tó további élete szempontjából alapvető kérdést vizsgálva korábban előírta, hogy „A létesítés, üzemeltetés és az esetleges felhagyás során a felszíni és felszín alatti víz káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető.”
A beruházás mértéke, a kialakított 1000 férőhelyes parkoló és más burkolt felületek viszont a környezetvédők szerint vízszennyezéssel jártak volna, hisz bár szűrés után, de az onnan származó folyadékok a tóval összeköttetésben álló lagúnába folytak volna. Az pedig már a burkolt felületek nélkül is kérdéses, hogy egy ekkora komplexum üzemeltetését hogyan oldották volna meg a vízszennyezés veszélye nélkül.
Hovatovább a Magyarországon jelenleg hatályos törvények szerint tilos közvetlenül élővizek partjára vagy magába a vízbe építkezni.
Vagyis aligha felel meg a hatályos szabályozásoknak, hogy az épületek egy részét, az apartmanokat, valamint a környezetvédők által „vasbeton monolitként” emlegetett négycsillagos hotelt gyakorlatilag a vízbe építették volna.
A Greenpeace emlékeztet, hogy a 2022-es beruházásstop miatt a kormányzati kiadások drasztikus megvágásával megbízott Lázár János építési és közlekedési miniszter már egyszer leállíttatta az építkezést, ami azóta sem indult újra. Ennek keretében Lázár a környezetrombolás miatt aggódó nemzetközi és magyarországi szervezeteket is igyekezett megnyugtatni, miszerint – noha megvalósítását továbbra is tervezik – kisebb léptékben és minimális környezetpusztítással járó formában fogják újratervezni az üdülőkomplexumot.
Aztán persze nem így lett, és bár az építkezés már tavaly nyár óta folyamatosan áll, a kormány továbbra is a tó adottságait, UNESCO védelmét és természeti értékeit, valamint a helyi lakosság érdekeit semmibevevő óriásberuházás megvalósításával számol, a kormány környezetvédelmi szemléletére pedig jellemző, hogy az építési miniszterhelyettes szerint jót tett a tó élővilágának, hogy szétbarmolták a tópartot. Erre az is rímel, hogy a korábbihoz képest másfélszeres területre kapott környezetvédelmi engedélyt a beruházás.
Ezután kezdődött a szokatlan csiki-csuki, a Győri Törvényszék ugyanis áprilisban egyszer már megsemmisítette az előző környezetvédelmi engedélyt.
Ez azonban nem szegte az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a kormányhivatal kedvét, alig egy hónapra rá ismét kiadta az engedélyt, ráadásul az „akkor meghosszabbítjuk Bicskéig” filozófiát követve még nagyobb beruházással számoltak. Ráadásul korlátlan időre adták ki az engedélyt, kihasználva a beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt voltát, vagyis nem kellett volna ötévente felülvizsgálni.
„A kormányhivatal ismét kiadta az építési engedélyt, ráadásul a tervek is megváltoztak. 20 helyett 26 apartman, négycsillagos luxusszálloda, medencék, sportkomplexum és ökocentrum lesz, természetes élővilág nem lesz”
– írta akkor Jakál Adrienn a Párbeszéd soproni képviselője.
A komplexumnak része egy több száz férőhelyes vitorláskikötő is, ami akkora hajók fogadására is alkalmas, amik nem is tudnak közlekedni a Fertőn. Azt érdemes megjegyezni, hogy a tó egyetlen magyarországi strandja, a kiszolgáló infrastruktúra és a tóban álló cölöpházak megsemmisítése, a tópart feltúrása és a nádas jelentős mértékű pusztítása után továbbra sem haladtak a tervekkel – ami egyébként a beruházás folytatásához képest még mindig a jobbik eset környezeti és társadalmi szempontból egyaránt.
A Greenpeace most abban bízik, hogy „közelebb kerülhetnek a helyi lakosok ahhoz, hogy több mint 4 év után a hazai szakaszon is újra lemehessenek a Fertő partjához, hiszen minden tavunk, folyónk köztulajdon.”
A Fertő tó immár négyéves kálváriájának fordulatairól időről időre beszámolunk a Mércén. Korábbi, témábavágó cikkeink ide kattintva olvashatók.