Hiába teljesítette a lakhatása megtartásához megszabott feltételeket, elutasították annak a tatabányai nőnek a részletfizetési kérelmét, akit júniusban már megpróbált kilakoltatni az önkormányzat. A Város Mindenkié (AVM) csoport és a Szikra Mozgalom aláírásgyűjtéssel próbálják segíteni az elgáncsolt együttműködés helyreállítását az ellenzéki vezetésű önkormányzattal, korábban pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is segített a kilakoltatás megelőzésében.
A Mérce megkereste Misetics Bálintot, az AVM aktivistáját, aki a helyzet alakulása mellett az Erzsébetéhez hasonló ügyek jellegzetességeiről is beszélt lapunknak, valamint a Szikra Mozgalom egyik elnökségi tagjával is beszéltünk a tatabányai esetről.
Egy jó együttműködés felrúgása
Amint arról beszámoltunk, júniusban előbb élőlánccal akadályozta meg az AVM és a Szikra Erzsébet kilakoltatását, majd egy hónappal később a bíróság elfogadta a vele szemben indított végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet. A szeptember 15-ig tartó felfüggesztésről szóló bírósági döntéssel egyidőben kezdtek egyeztetésbe az aktivisták a tatabányai önkormányzattal a nő helyzetének rendezéséről.
„Az önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal munkatársai három elvárást fogalmaztak meg. Egyrészt azt, hogy Erzsébet növelje a jövedelmét, és álljon munkába, hogy készüljön el egy hátralékrendezési terv, ami a belátható jövőn belül biztosítja az adósságok kifizetését, illetve az, hogy az önkormányzat felé fennálló tartozásnak legalább 20%-át egy összegben előzetesen fizessük meg”
– mondta el lapunknak Misetics Bálint, az AVM aktivistája. A feltételeket teljesítették: Erzsébet szeptember elsejétől közalkalmazottként helyezkedett el, elkészült a hátralékrendezési terv, ami biztosítja, hogy két év alatt teljes egészében megfizeti az önkormányzat felé fennálló tartozását, és már az első év végére megfelezi azt. Harmadrészt pedig a Szikra Mozgalommal közösen több mint 600 ezer forintot gyűjtöttek össze.
„Az önkormányzat illetékes bizottsága mégis elutasította augusztus legvégén azt az előterjesztést, hogy az önkormányzat kössön részletfizetési megállapodást, illetve egy bérleti szerződést, és ne indítsa újra a lakáskiürítési eljárást”
– mondta el Misetics, aki szerint elég súlyos probléma, hogy
miközben az önkormányzati elvárások maradéktalanul teljesültek, az önkormányzat bizottsága elgáncsolja a konstruktív együttműködést
– ráadásul úgy, hogy az AVM írásban is megkereste a bizottság elnökét, aki válasz nélkül hagyta őket.
Ezért most Renczes Dávid párbeszédes önkormányzati képviselő segítségével a csütörtökön esedékes közgyűlési ülésre bevisznek egy előterjesztést, amivel a helyzet rendezésére adnak lehetőséget az önkormányzatnak. A civilek három fontos érvet fogalmaznak meg ebben.
Egyrészt Erzsébet minden, az önkormányzat által támasztott feltételnek megfelelt. Másrészt valószínűleg hajléktalanná válna a kilakoltatását követően, miközben az önkormányzatnak törvényben előírt feladata, hogy biztosítsa a hajléktalanná válás megelőzését. Harmadrészt pedig, ha Erzsébetnek adnának egy esélyt helyzete rendezésére, akkor azonnal jelentősen csökkenne az önkormányzat kintlévősége. Sőt: már kapott is arra vonatkozóan egy megvalósítható tervet, hogy miként fog fokozatosan a teljes adóssága megtérülni.
„Mi nagyon örültünk, hogy sikerült egy konstruktív együttműködést kialakítani, érthetetlennek tartjuk és nagy csalódás volt, hogy a bizottság ennek ellenére elutasította a helyzet rendezését, és bízunk abban, hogy a közgyűlés ezt a hibás döntést helyre fogja hozni. Ez valójában az önkormányzat kötelezettsége és vagyongazdálkodási érdeke is”
-foglalta össze a helyzetet Misetics Bálint.
Tatabányán azért is lehet nehéz dolga a civileknek, mert az önkormányzatot vezető, a 2019-es választáson sikeresen szereplő ellenzéki összefogás az elmúlt években szétesett. Az Összefogás Tatabányáért 6 párti színeiben induló Szücsné Posztovics Ilona személyében a rendszerváltás óta első alkalommal nyert baloldali polgármester. Az akkor 9 fős ellenzéki frakció azonban több részre szakadt azóta: az eredeti frakcióban (a polgármesterrel együtt) 4-en maradtak, ketten függetlenként folytatták, hárman pedig a Generációk Tatabányáért Egyesület színeiben politizálnak – ez utóbbi tagjai gyakran inkább a Fidesszel egyeztetnek, szavaznak együtt.
Az Erzsébet ügyében elutasító döntést hozó bizottságot független képviselő vezeti, alelnöke mihazánkos, rajtuk kívül két fideszes, egy független és egy generációkos tagja van.
Ahogy nem vágjuk le egymás kezét, úgy nem teszünk valakit hajléktalanná
Az AVM aktivistája a bizottsági elutasítással kapcsolatban elmondta,
gyakran összekeverik a fizetési képességet a fizetési hajlandósággal, ami miatt felrónak az eladósodott embernek olyasmit is, ami valójában neki nem felróható.
Miközben látható, hogy a törvényi szabályozások (a tatabányai esetben a rendeleti szabályozások is) hogyan nehezítik meg a hátralékos rászorulókat abban, hogy kilábaljanak a nehéz helyzetből, és hogyan tolják őket adósságcsapdába.
„Ha Magyarországon valaki munkanélkülivé válik, akkor három hónap után az államtól legfeljebb annyi támogatásra számíthat, ami az élelmiszer szükségletének talán a felét fedezi. Így egy idő után matematikailag lehetetlen kikerülni egy adósságcsapdából”
-mondta el Misetics, hozzátéve, kérdéses, hogy ha valaki nem is tökéletes, és esetleg voltak olyan mulasztásai vagy hibái is, amelyek felróhatóak neki, akkor ezekért a mulasztásokért arányos-e az élete végéig hajléktalanságba taszítani.
„A mi határozott álláspontunk, hogy nem. Ez kegyetlenség. Ez kicsit ahhoz hasonló, mint hogy jó-e ha levágjuk valakinek a kezét, aki lopott, vagy megvádolták azzal, hogy lopott.
Nem vágjuk le, és ez egy civilizációs vívmány, mint ahogy az is az volna, ha nem tennénk egymást állami erőszakkal hajléktalanná”
-emelte ki Misetics. Harmadik szempontként a legpragmatikusabb, vagyongazdálkodási érvet említette. Ha egy önkormányzat eldöntötte, hogy nem érdekli a törvényben foglalt hajléktalanná válás megelőzésével kapcsolatos kötelezettsége, és nem érdeklik az emberiességi szempontok, csak az számít neki, hogy a pénzéhez hozzájusson, akkor sem racionális, hogyha valakit hajléktalanná tesz. Hiszen azzal nyilvánvalóan behajthatatlanná teszi a követelést –
„főleg akkor, hogyha egyébként több mint félmillió forint összegű adósságrendezési támogatást már összegyűjtöttünk, és egyébként van egy, az önkormányzat képviselői által sem vitatott hátralékrendezési terv, ami a belátható jövőben biztosítaná, hogy az önkormányzat teljes egészében hozzájusson a kintlévőségéhez”.
A Szikra Mozgalom petíciót indított, amivel céljuk, hogy minél több tatabányai polgár aláírásával támogassák Erzsébet ügyét, ezt a városban személyesen (a Főtéren 15:30 és 18:30 között) és online is alá lehet írni szerda estig. Shakkour Aram a Szikra elnökségi tagja lapunknak elmondta, az ügyben az AVM-mel együttműködésben dolgoztak, közösen indítottak adománygyűjtést, és a júniusi élőlánc hírére is szinte azonnal mozgósították aktivistáikat.
”Van egy természetes együttműködésünk az AVM-mel, mivel mi is úgy gondoljuk, hogy a lakhatás alapvető emberi jog, ami nem függhet a piac éppen aktuális kedvétől”
– mondta el Shakkour. Kiemelte azt is, a Szikra az ehhez hasonló esetek miatt is kezdeményezte a végrehajtások állami kézbe vételét, amit szeptember elején nyolcadik alkalommal szavazott le a Parlament Igazságügyi Bizottságának fideszes többsége.
