Válaszolt lapunk kérdéseire a Békés megyei kormányhivatal a békéscsabai konzervgyárban történt halálos munkahelyi balesettel, valamint a gyárban korábban végzett munkavédelmi ellenőrzésekkel kapcsolatban.

A kormányhivatal válaszából kiderül, hogy a cégnél az elmúlt évben egy alkalommal végeztek munkavédelmi ellenőrzést, ennek alkalmával nem találtak súlyos problémát.

„Az [elmúlt három évben] a munkavédelmi hatóság a súlyos és közvetlen veszélyeztetés szintjét el nem érő, alább felsorolt kisebb munkavédelmi hiányosságok megszüntetésére kötelezte a konzervgyár üzemeltetőjét:

• egy munkaeszköz villamos vezetékének érintésvédelmi hiányossága;
• egy munkaeszköz üzemeltetésével kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosság;
• egy lépcsőnél fennálló botlásveszély;
• három munkaeszköz figyelmeztető jelölésének, jelzésének hiánya; továbbá
• egy esetben munkahelyi zaj expozícióval kapcsolatos szabályok megszegése”

– jelentette közérdekű adatigénylésünk nyomán a kormányhivatal. Válaszukból az is kiderül, hogy az elmúlt egy évben nem jutott tudomásukra más, a gyárban történt munkahelyi baleset, és foglalkoztatási megbetegedésekről sem érkezett hozzájuk bejelentés.

Ebből a szempontból még aggasztóbb, hogy halálos munkahelyi baleset történhetett a cégnél.

Az nem derül ki a kormányhivatal válaszából, hogy a cég felszámolta-e a „kisebb munkavédelmi hiányosságokat”, de nem is derülhet, hacsak nem végeznek soron kívüli munkavédelmi ellenőrzést. Hisz – mint a korábbi cikkünkben megszólaltatott, neve elhallgatását kérő munkavédelmi szakember elmondta – három év telik el normál esetben két ellenőrzés között.

„Azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon sok rossz kockázatértékeléssel találkoztam, amik nem teljes körűek. A másik, amikor megvan a kockázatfelmérés, de a munkáltató későn vagy nem valósítja meg. Egyszerűen beteszik a kockázatértékelést a fiókba, és három év múlva ugyanazokkal a kockázatokkal találkozom, hiába volt rájuk intézkedési terv”

– nyilatkozta nekünk akkor a szakértő.

És ez világít rá arra is, hogy hogyan lehetett egy nyitott, forróvizes akna a gyárban, amibe a munkabalesetben meghalt dolgozó beleesett, és halálos égési sérüléseket szenvedett.

Értelemszerűen nehéz volna minden gyárban naponta munkavédelmi ellenőrzéseket végeznie a kormányhivatalnak, kivált a jelenlegi állapotában. Ugyanis Magyarországon nincs önálló munkaügyi szerv, a vizsgálatokat a kormányhivatalok alosztályainak (!) (foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi osztályainak) kell végezni, ráadásul magukat a munkavédelmi vizsgálatokat magáncégek végzik.

A konkrét esetet, vagyis hogy valaki beleessen egy forró aknába, az akadályozhatta volna meg a szakértő szerint, ha „megfelelő teherbírású, biztonságosan rögzített fedél alatt, 0,04 méternél nem nagyobb osztású ráccsal el van látva ez az akna”. A halálos és nem halálos munkabalesetek előfordulásának esélyét viszont általánosságban az csökkenthetné, ha a kormány jelentősen több erőforrást szánna a munkavédelemre, amit már csak az is indokolna, hogy a miniszterelnök programja szerint még nagyobb ütemben kellene fejleszteni a már most is igencsak bőséges ipari kapacitásokat.

Ennek keretében pedig jelentős számban, a konzervgyárnál vélhetően már a feldolgozott anyagokból fakadóan is veszélyesebb munkakörülményekkel, folyamatos vegyi kitettségi kockázattal járó akkuipari üzemek települnek Magyarországra. Ahhoz pedig a rendszer jelentős leépítése után egyszerűen nincs is elegendő munkavédelmi szakember, hogy a mostaninál jóval sűrűbben ellenőrizzék az egyes cégeknél uralkodó körülményeket, holott a szakszervezetek évek óta kongatják a vészharangot. Ami még aggasztóbb, hogy a kormány döntései alapján úgy tűnik, politikai akarat sincs a dolgozók biztonságának növelésére.

Címlapfotónk illusztráció, nem az érintett gyárban készült.