Kihirdették a bosszútörvény végrehajtásáról szóló rendeletet, ami néhány pontban ugyan a szakszervezet javaslatai szerint módosult, de több másikban hátrányosabb lett – derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) oldalán közzétett tájékoztatásból. A PDSZ emlékeztet, hogy a július 4-én elfogadott törvény számos rendelkezéseinek részletszabályait a kormány végrehajtási rendeletbe helyezte.
„Ezzel ugyanis kevesebb gond van, hiszen ezeket bármikor lehet módosítani anélkül, hogy a módosító javaslatokat akár formálisan is a Parlament elé kellene vinni. A végrehajtási rendeletet nemcsak a kései megjelenés miatt, hanem azért is várták sokan kíváncsian, mert számítottak arra, hogy az némi útmutatást ad a mostani hihetetlen jogbizonytalanságban.
Ez a faékegyszerűségű jogszabály azonban az eligazodásban sokat nem segít”
– írja a szakszervezet, hozzátéve, az augusztus 30-i Magyar Közlönyben megjelent szöveg olyan rendelkezéseket sem tartalmaz, amelyek támpontot adhatnak a munkáltatóknak az illetmények megállapításában a „kozmikusan tág” bérsávok között – ráadásul a PDSZ szerint a bérek felső határairól „mindenki tudja, hogy fikciók”, mivel nincs rájuk fedezet.
A rendelet tegnap esti kihirdetését megelőzően két alkalommal, augusztus 4-én és 9-én is történt egyeztetés a dolgozói érdekképviseletek és a kormányzat képviselői között, amikkel kapcsolatban a PDSZ úgy fogalmaz:
„A menetrend sem különbözött a korábbiaktól: gyakorlatilag panaszfelvétel volt történt, anélkül, hogy megtudhattuk volna, hogy az egyes felvetéseinkre mi a kormányoldal válasza. Sem Maruzsa Zoltán, sem pedig a második egyeztetésre megbízott Madarász Hedvig nem rendelkezett semmiféle felhatalmazással, de még azt sem tudhattuk meg a második tárgyaláson, hogy az első alkalommal előadott kifogásokból és javaslatokból miket fogadtak be.”
Ezért nyílt levélben fordultak az államtitkárhoz, hogy a szakszervezetek kézhez kaphassák a rendelet egyeztetések utáni verzióját. Erre augusztus 28-án kaptak választ Maruzsa Zoltántól, amiben az államtitkár úgy fogalmazott: „A Kormány azóta a szükséges döntéseket meghozta, a dokumentumot meg fogom küldeni.”
„A dokumentum azonban nem érkezett meg. Levél ment újra, de arra már válasz se jött, majd 30-án végrehajtási rendeletet kihirdették”
– írja a PDSZ. A végleges dokumentumot így a szakszervezetek is a Magyar Közlönyben láthatták először. Ez alapján úgy látják, hogy a legfontosabb célokat nem sikerült elérniük, így azt hogy ne kerüljön kihirdetésre egy új jogállási törvény, ami „a méltán rabszolgatörvénynek nevezett munka törvénykönyvénél is hátrányosabb, amelyet a végrehajtásáról szóló rendelet sem tud kompenzálni”. Azonban a szakszervezet szerint, ha nincs egyeztetés, akkor a legdurvább rendelkezések benne maradtak volna a jogszabálytervezetben.
Ilyen a hathavi próbaidő, a hathavi lemondási idő, a hónapokkal későbbi rendkívüli felmentés, de PDSZ szerint ha nem jelezték volna, akkor nem számítana a jubileumi jutalomba a GYED és a GYES időszaka, nem járna a NOKS-dolgozóknak (nevelést oktatást közvetlenül segítő) az évi 50 munkanap szabadság.
A végleges szövegben a leglényegesebb változások között a PDSZ kiemeli, hogy kikerült a rendeletből az a rész, ami alapján a fegyelmi vizsgálat időtartama alatt a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárást az eredeti kötelezettségszegés mellett azzal összefüggő, további kötelezettségszegésre is kiterjeszthetné – tehát a különböző vétségeket továbbra is külön eljárásokban kell vizsgálni.
De több pontban is a korábbinál hátrányosabb irányba változott a rendelet. Ilyen a szakszervezet szerint annak a szabálynak a kiiktatása, amely lehetővé tette volna, hogy fegyelmi határozat megtámadásakor, pervesztés esetén a fegyelmi elmarasztalás mellett még a bíróság által megállapított költségek méltányosságból mérsékelhetőek vagy elengedhetőek legyenek, mialatt persze a munkáltatói jogkör gyakorlójának nem kell per esetén anyagi kockázatot vállalni, mert „pervesztés esetén nem saját zsebből fizeti a költségeket”.
Ennek célja a tanárok eltántorítása lehet a fegyelmi határozatok megtámadásától.
A PDSZ közleménye mellett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sajtótájékoztatót tart a mai napon az iskolakezdés előtti legfontosabb tudnivalókról, a jogszabályokkal kapcsolatos aggályaikról – erről a nap olyamán beszámolunk.
Az év elején a státusztörvény miatt tüntető diákok a holnapi napon országos tanévnyitót tartanak a Kossuth téren – ezzel készülnek fel a szeptember 15-i nagyszabású tüntetésre.
Emlékeztetőül: a rengeteg vitát és széles körű közfelháborodást kiváltó, március másodikán belengetett státusz- avagy bosszútörvény keretében a kormány megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogállását. A kormány szerint ezzel rendeznék a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátoznák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenének.
A törvény felszította az akkor már bő fél éve tartó diáktüntetéseket, az Orbán Viktor munkahelyénél, az egykori Várszínháznál zajlott, többször tülekedésbe és könnygázazásba, valamint kordonbontásba torkollt demonstrációkról mi is rendszeresen beszámoltunk, például itt vagy itt. A TASZ szerint a rendőrség kirívóan erőszakos volt ezen eseményeken, Pankotai Lili diákaktivistát 150 ezer forintra büntették, Sas Bíborka aktivistát pedig megpróbálták rávenni, hogy ne gyakorolja a tiltakozáshoz való jogát – a büntetés felfüggesztéséért cserébe. De olyan is előfordult a tavasz során, hogy a Belügyminisztériumot matricázták össze a kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozók. Ezért bírságokat szabott ki a rendőrség a pedagógus-szervezetekre.
