Az Egységes Diákfront, az aHang és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egésznapos rendezvényt tart a Kossuth téren a bosszútörvény néven is ismert közoktatási státusztörvény elfogadása alkalmából.
Az aktivisták a Pedagógus Egység performanszával, egy „JÖVŐ” feliratra öntött egymázsányi jég elolvasztásával indították a programot. Ezzel az oktatás státusztörvény miatt elolvadó jövőjét próbálták megjeleníteni.
Eközben Lengyel Tamás színművész elszavalta Radnóti Miklós Száll a tavasz című versét.
A rengeteg vitát és széles körű közfelháborodást kiváltó, március másodikán belengetett státusz- avagy bosszútörvény keretében a kormány megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogállását. A kormány szerint ezzel rendeznék a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátoznák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenének.
Az akcióval párhuzamosan, az aHang által meghirdetett és oktatási szervezetek részvételével zajló sajtóreggelin pedig kollégánk megtudta, hogy – miután a diákok hétkérdéses népszavazási kezdeményezéséből mind a hetet elutasították – 3 vagy 4 kérdést megtámadnak a Kúrián.
Gajzágó József, az Egységes Diákfront aktivistája kiemelte a sztrájktörvénnyel kapcsolatos kérdést, ugyanis ennek esetében a választási bizottság egyik kormánytöbbség által jelölt tagja is hitelesítette volna, ezért úgy látják, lehet esélyük, hogy végül nekik adjanak igazat. A státusztörvény témájában pedig új kérdést nyújtanak be.
Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig többek között arról beszélt, hogy az Európai Bizottság nem nézi jó szemmel a státusztörvényt, hovatovább épp emiatt akaszthatják meg azon bizonyos források folyósítását, melyekre a kormány a pedagógusok béremelését alapozná – ahelyett, hogy az költségvetési forrásból valósítaná meg.
Fotó: Dián Ákos
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke ezzel kapcsolatban szintén emlékeztetett, hogy a pedagógusok béremelése nemzeti hatáskör kellene hogy legyen.
A szakszervezeti vezető azt is kifejtette, hogy minden jogi lehetőséget meg fognak ragadni a státusztörvény eltörlése érdekében, ennek keretében például alkotmányossági normakontrollt is indítványoznak.
Fotó: Dián Ákos
Gosztonyi arra is emlékeztetett, hogy a PSZ által benyújtott, majd elutasított öt népszavazási kérdésből a Kúria kettőt végül szabályosnak talált.
Amint közzéteszik a kérdéseket a Magyar Közlönyben nyolc napig bárki megtámadhatja őket az Alkotmánybíróságon. Ezt – vagy az AB döntését – követően kezdhetik meg a szervezetek az aláírásgyűjtést, és amennyiben összegyűlik kérdésenként a 200 ezer aláírás, ki kell írni a népszavazást. Ehhez viszont a szakszervezetnek, valamint amennyiben végül a Kúria kedvezően dönt, a diákoknak is aktivistákra lesz szükségük, amihez várják a jelentkezőket.
„Szeptembertől mi lesz? Nem tudjuk. Nagyon sokan fel fognak mondani, nagyon sokan el fogják hagyni a pályát”
– számolt be Gosztonyi a kilátásokról. A szakszervezeti vezető elmondta, hogy sokan a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével élnek, mondván eddig továbbtanítottak, de most már inkább nyugdíjba vonulnak. Ez is a státusztörvénynek köszönhető. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy kiszámíthatatlan, hol és mennyien fognak felmondani, fiatal kollégák pedig még mindig nagyon alacsony számban jönnek a pályára.
Azt is kifejtette, hogy lehetnek olyan intézmények, ahol ősszel sztrájkba lépnek a pedagógusok.
Ehhez viszont nemcsak a pedagógusokra, de a szülőkre is szükség lesz, mert a kicsontozott sztrájktörvény mellett csak akkor tudnak valódihoz hasonló sztrájkot tartani a pedagógusok, ha nincs kinek órát tartani.
Gajzágó pedig arról számolt be, hogy terveik szerint ősszel is fognak akciókat szervezni, tüntetéseket, tájékoztató kampányokat, melyek során továbbra is együtt kívánnak működni a szakszervezetekkel. Ugyanakkor az ő kezükben is kevés eszköz van, például nem tudnak örökké lógni az órákról.
Fotó: Dián Ákos
Az Országgyűlés eközben – nem meglepő módon – a kormánypárti képviselők támogatásával elfogadta a hivatalosan „A pedagógusok új életpályájáról” címen futó státusztörvényt, avagy bosszútörvényt. A honatyák természetesen elfogadták a bosszútörvényhez öt nappal ezelőtt benyújtott, 75 oldalas módosítót is, aminek a pedagógus szakszervezetek szerint elsődleges funkciója, hogy egymásnak ugrassza őket, és kizárja a szakmai érdekképviseletet az egyeztetésekből. Az ellenzék javaslatait ellenben elutasították.
Az OGY ülését az alábbi videón lehet visszanézni:
Az oktatási szervezetek a Facebook-eseményükben közzétett program alapján a nap további részében készülnek még szabadmikrofonnal, aminek keretében mindenki elmondhatja a véleményét a többi jelenlévőnek, valamint alternatív közösségi programokkal. Este hét és kilenc között pedig az eseményzáró várható, amiről vélhetően később derül majd ki, hogy mit is jelent.
